vasárnap
péntek
Molnár Alajos Családok keresztútja
Jézus keresztútja a családban
Könyörülj rajtunk, Uram!
XII. Jézus meghal a kereszten.
A halál titkának feltárulkozása ez az állomás.
Könyörülj rajtunk, Uram!
XIII. Jézus testét leveszik a keresztről és anyja ölébe fektetik.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk, Uram!
I. Pilátus halálra ítéli Jézust.
A család a legszigorúbb ítélkező hely.
De melyikünk Pilátus és melyikünk Jézus? Minden helyzetben más és más.
Uram, ha Pilátusként igazságtalanul ítélkeznék családtagjaimról, juttasd eszembe, hogy semmi hatalmam, semmi tekintélyem, semmi jogom nem lenne, ha nem kaptam volna tőled, akár a házasság szentségében, a szülői tisztségben vagy a gyermek jogán.
De ezt nem hatalmaskodó (basáskodó) uralkodásra, ítélkezésre, zsarolásra kaptam, hanem a szeretet féltő, gondoskodó, a másikkal törődő irgalmasságára. Szeretteim felemelésére és nem lesújtására.
S ha Jézusom, én vagyok, akit a család ítélete sújt, add, hogy a te türelmeddel viseljem. Ne vágjak vissza, ne sértődjek vérig, ne essek kétségbe, hanem a tőled tanult alázattal fogadjam, érted és értük.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és családjainkon!
De melyikünk Pilátus és melyikünk Jézus? Minden helyzetben más és más.
Uram, ha Pilátusként igazságtalanul ítélkeznék családtagjaimról, juttasd eszembe, hogy semmi hatalmam, semmi tekintélyem, semmi jogom nem lenne, ha nem kaptam volna tőled, akár a házasság szentségében, a szülői tisztségben vagy a gyermek jogán.
De ezt nem hatalmaskodó (basáskodó) uralkodásra, ítélkezésre, zsarolásra kaptam, hanem a szeretet féltő, gondoskodó, a másikkal törődő irgalmasságára. Szeretteim felemelésére és nem lesújtására.
S ha Jézusom, én vagyok, akit a család ítélete sújt, add, hogy a te türelmeddel viseljem. Ne vágjak vissza, ne sértődjek vérig, ne essek kétségbe, hanem a tőled tanult alázattal fogadjam, érted és értük.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és családjainkon!
II. Jézus vállára veszi a keresztet.
Minden családnak van saját keresztje.
Minden családtagnak is van saját keresztje.
Merjük-e felvenni és egymásért hordozni?
Uram, sokszor nehezemre esik a családban a másik elfogadása, rossz szokásainak, hangulati kitöréseinek, önző viselkedésének elfogadása. Mindez nehéz keresztet jelent számomra. Jobb lenne lerázni magamról, nem venni róla tudomást. Elmenekülni előle.
De hát nem azért helyeztél ebbe a családba, hogy idegenül, ridegen elzárkózzam mindentől, ami számomra kellemetlen, sőt azt akarod, hogy veled együtt felvegyem családunk keresztjét.
Számomra a családom elfogadása lesz az üdvösség útja, még ha sokszor keresztet is jelent.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és családjainkon!
Minden családtagnak is van saját keresztje.
Merjük-e felvenni és egymásért hordozni?
Uram, sokszor nehezemre esik a családban a másik elfogadása, rossz szokásainak, hangulati kitöréseinek, önző viselkedésének elfogadása. Mindez nehéz keresztet jelent számomra. Jobb lenne lerázni magamról, nem venni róla tudomást. Elmenekülni előle.
De hát nem azért helyeztél ebbe a családba, hogy idegenül, ridegen elzárkózzam mindentől, ami számomra kellemetlen, sőt azt akarod, hogy veled együtt felvegyem családunk keresztjét.
Számomra a családom elfogadása lesz az üdvösség útja, még ha sokszor keresztet is jelent.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és családjainkon!
III. Jézus először esik el a kereszt súlya alatt.
Az élet terhe engem is földre sújt.
A család is néha nyomasztó teher. És én is hányszor vagyok teher családom számára.
Ha mellettem elesik valamelyik családtag, bűnével, gyarlóságával, vajon nem tekintek rá úgy, mint a farizeus: "Én bezzeg nem vagyok ilyen! Saját maga okozta, viselje is a kínját!"
Meglátom-e, hogy benne, Jézus, hogy te estél el? Mert akkor nem lehetek részvétlen iránta, még ha a családi kötelék nem is indított volna együttérzésre.
És amikor én esem el, mennyire várom, hogy fölsegítsenek! Vagy elfogadom egyáltalán, hogy segítségemre siessenek? Nem zárkózom magamba bűneim önérzetével, mondván, majd én magam megjavulok, majd én magamtól fölkelek?
Segíts megérteni, Uram, hogy egymás nélkül nem jutunk tovább, családunk keresztútján sem.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és családjainkon!
A család is néha nyomasztó teher. És én is hányszor vagyok teher családom számára.
Ha mellettem elesik valamelyik családtag, bűnével, gyarlóságával, vajon nem tekintek rá úgy, mint a farizeus: "Én bezzeg nem vagyok ilyen! Saját maga okozta, viselje is a kínját!"
Meglátom-e, hogy benne, Jézus, hogy te estél el? Mert akkor nem lehetek részvétlen iránta, még ha a családi kötelék nem is indított volna együttérzésre.
És amikor én esem el, mennyire várom, hogy fölsegítsenek! Vagy elfogadom egyáltalán, hogy segítségemre siessenek? Nem zárkózom magamba bűneim önérzetével, mondván, majd én magam megjavulok, majd én magamtól fölkelek?
Segíts megérteni, Uram, hogy egymás nélkül nem jutunk tovább, családunk keresztútján sem.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és családjainkon!
IV. Jézus szent anyjával találkozik.
Az anyák fájdalmának állomása ez.
Az anyák titkának állomása ez.
Az anyák sorsának megszentelése ez az állomás.
Az anya a szíve alatt hordott magzatot fájdalommal hozza világra. De fájdalma örömre fordul, amikor meghallja gyermeke sírását. Ez az első titka az anyáknak.
Az anyák szíve aggódó fájdalommal van tele, amikor látják gyermekük betegségét, fájdalmát, lelki gyötrődését, vagy mások bántják gyermekét. Úgy tud mellettünk lenni, hogy néma jelenléte is gyógyít, vigasztal. Ez az anyák másik titka.
De az anyák legnagyobb fájdalma, ha elveszítik gyermeküket. Nemcsak ha meghal, hanem ha bűnben él, vagy ha hátat fordít a szülői szeretetnek. De az anyák még ilyenkor sem hagyják magukra gyermekeiket, lélekben utánuk mennek, és első szóra visszafogadják őket.
És ez az irgalmas megbocsátó szeretet az ő legnagyobb titkuk.
Ne éljünk vissza vele, de ha kell, éljünk vele.
Az anyák titkának állomása ez.
Az anyák sorsának megszentelése ez az állomás.
Az anya a szíve alatt hordott magzatot fájdalommal hozza világra. De fájdalma örömre fordul, amikor meghallja gyermeke sírását. Ez az első titka az anyáknak.
Az anyák szíve aggódó fájdalommal van tele, amikor látják gyermekük betegségét, fájdalmát, lelki gyötrődését, vagy mások bántják gyermekét. Úgy tud mellettünk lenni, hogy néma jelenléte is gyógyít, vigasztal. Ez az anyák másik titka.
De az anyák legnagyobb fájdalma, ha elveszítik gyermeküket. Nemcsak ha meghal, hanem ha bűnben él, vagy ha hátat fordít a szülői szeretetnek. De az anyák még ilyenkor sem hagyják magukra gyermekeiket, lélekben utánuk mennek, és első szóra visszafogadják őket.
És ez az irgalmas megbocsátó szeretet az ő legnagyobb titkuk.
Ne éljünk vissza vele, de ha kell, éljünk vele.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és családjainkon!
Könyörülj rajtunk és családjainkon!
V. Cirenei Simon segít vinni Jézusnak a keresztet.
Ez a családapák állomása.
Ez az állomás az apák áldozatának megszentelése. Itt megérthetjük az édesapák kereszthordozását is.
A családjáért dolgozó apák szeretete és felelőssége Isten szemében is nagy jelentőségű.
Hiszen a teremtő Atya, saját gondoskodó jóságát oltotta az apák szívébe. A munka fáradtságát és örömét szenteli meg, ha nemcsak családjáért teszi, hanem Jézusért is.
Cirenei Simon fiai a Szentírás szerint követték apjukat a Krisztus-követésben.
Ez a nagy titka ennek az állomásnak, amelyet először még a Cirenei sem értett meg, ezért vonakodott a kereszttől.
Csak akkor kívánhatja egy szülő gyermekétől, hogy vallásos legyen, ha először ő maga jár Krisztus nyomában.
Csak akkor teljesíti szülői gondoskodását, ha gyermekei legdrágább kincsével és jövőjüknek legfontosabb mozzanatával is törődik: a gyermekei lelkével és az örök üdvösségével.
Ettől a kereszttől nem szabad vonakodniuk.
Ez az állomás az apák áldozatának megszentelése. Itt megérthetjük az édesapák kereszthordozását is.
A családjáért dolgozó apák szeretete és felelőssége Isten szemében is nagy jelentőségű.
Hiszen a teremtő Atya, saját gondoskodó jóságát oltotta az apák szívébe. A munka fáradtságát és örömét szenteli meg, ha nemcsak családjáért teszi, hanem Jézusért is.
Cirenei Simon fiai a Szentírás szerint követték apjukat a Krisztus-követésben.
Ez a nagy titka ennek az állomásnak, amelyet először még a Cirenei sem értett meg, ezért vonakodott a kereszttől.
Csak akkor kívánhatja egy szülő gyermekétől, hogy vallásos legyen, ha először ő maga jár Krisztus nyomában.
Csak akkor teljesíti szülői gondoskodását, ha gyermekei legdrágább kincsével és jövőjüknek legfontosabb mozzanatával is törődik: a gyermekei lelkével és az örök üdvösségével.
Ettől a kereszttől nem szabad vonakodniuk.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és családjainkon!
Könyörülj rajtunk és családjainkon!
VI. Veronika kendőt nyújt Jézusnak.
A kendőt nyújtó szeretet állomása ez. A leleményes szereteté.
A Krisztus arcát lelkünk kendőjére másoló szereteté.
Milyen eszköztelenül élt és tevékenykedett Jézus. Megmutatta, hogy nem kell sok dolog, nem kellenek drága eszközök, hogy szívünk szeretetét egymásnak kifejezzük, jelezzük.
Mindig akad egy kendőnyi dolog a házban, hogy a családtagok könnyeit letöröljük, bánatát, fájdalmát enyhítsük.
A szeretet leleményes, hirdeti Szent Pál a korintusi levélben. Csak ne legyünk érzéketlenek mások iránt, csak ne rejtőzzünk el önzésünk csigaházába. Ne sajnáljuk egymástól a kendőnyi időt, szeretetet, hogy Krisztus arca kirajzolódhasson lelkünk kendőjén.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és családjainkon!
A Krisztus arcát lelkünk kendőjére másoló szereteté.
Milyen eszköztelenül élt és tevékenykedett Jézus. Megmutatta, hogy nem kell sok dolog, nem kellenek drága eszközök, hogy szívünk szeretetét egymásnak kifejezzük, jelezzük.
Mindig akad egy kendőnyi dolog a házban, hogy a családtagok könnyeit letöröljük, bánatát, fájdalmát enyhítsük.
A szeretet leleményes, hirdeti Szent Pál a korintusi levélben. Csak ne legyünk érzéketlenek mások iránt, csak ne rejtőzzünk el önzésünk csigaházába. Ne sajnáljuk egymástól a kendőnyi időt, szeretetet, hogy Krisztus arca kirajzolódhasson lelkünk kendőjén.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és családjainkon!
VII. Jézus másodszor esik el a kereszt terhe alatt.
A viszonzatlan szeretet titkának állomása ez.
A viszonzást nem váró szeretet titka ez. Nem a kamatozó szereteté, hanem a pazarlóé.
Hányszor nyomnak földre azok a fájdalmak, amelyeket szeretteimtől kell elszenvedni.
Mert ha még ellenségeim tennék ezt velem, azt még elviselném, mondja a zsoltáros is, de hogy a barátaimtól, sőt családtagjaimtól, az lesújt újra.
Sokszor fáj a viszonzatlan szeretet, a hálátlanság.
A gyermek részéről elfelejtett sok-sok szülői áldozat.
Az évtizedek együttléte után eldobott házastársi hűség.
A magukra maradt idős apák és anyák reménytelensége.
De Jézust is éppen azok hagyták el, akiket szeretetével legjobban kitüntetett. Ő is beleroskadt, de aztán újból felállt és továbbment, hogy megtanítson arra, hogy a szeretetért sohase várj hálát, viszontszeretetet, mert a szeretetet nem kamatoztatni kell, hanem pazarolni.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és családjainkon!
A viszonzást nem váró szeretet titka ez. Nem a kamatozó szereteté, hanem a pazarlóé.
Hányszor nyomnak földre azok a fájdalmak, amelyeket szeretteimtől kell elszenvedni.
Mert ha még ellenségeim tennék ezt velem, azt még elviselném, mondja a zsoltáros is, de hogy a barátaimtól, sőt családtagjaimtól, az lesújt újra.
Sokszor fáj a viszonzatlan szeretet, a hálátlanság.
A gyermek részéről elfelejtett sok-sok szülői áldozat.
Az évtizedek együttléte után eldobott házastársi hűség.
A magukra maradt idős apák és anyák reménytelensége.
De Jézust is éppen azok hagyták el, akiket szeretetével legjobban kitüntetett. Ő is beleroskadt, de aztán újból felállt és továbbment, hogy megtanítson arra, hogy a szeretetért sohase várj hálát, viszontszeretetet, mert a szeretetet nem kamatoztatni kell, hanem pazarolni.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és családjainkon!
VIII. Jézus szól a síró asszonyoknak.
A könnyek hatalmának állomása ez. A sírás titkának megfejtése hangzik el itt.
És ez nemcsak az asszonyok privilégiuma. "Sírjatok magatok és gyermekeitek miatt!"
Magunk miatt, mert hűtlenek voltunk Istenhez, mert hűtlenek voltunk társunkhoz, mert nem szerettük eléggé a ránk bízottakat, mert saját vágyainkat akartuk mindenáron megvalósítani, mert féltünk önmagunkat egészen odaadni.
A gyermekek miatt, akiket nem vállalt világra hozni az édesanyjuk, akiket eldobott, elhagyott az önzés vagy félelem. Akiket nem vártak szeretettel a szülők, akiket most sem szeretnek a családban, akiknek lelkével nem törődik senki.
A könny nem szégyellni való dolog, hanem nagy titok.
Az anyák könnyét még Isten is engedi maga fölé hatalmasodni.
És nemcsak az anyákét.
És ez nemcsak az asszonyok privilégiuma. "Sírjatok magatok és gyermekeitek miatt!"
Magunk miatt, mert hűtlenek voltunk Istenhez, mert hűtlenek voltunk társunkhoz, mert nem szerettük eléggé a ránk bízottakat, mert saját vágyainkat akartuk mindenáron megvalósítani, mert féltünk önmagunkat egészen odaadni.
A gyermekek miatt, akiket nem vállalt világra hozni az édesanyjuk, akiket eldobott, elhagyott az önzés vagy félelem. Akiket nem vártak szeretettel a szülők, akiket most sem szeretnek a családban, akiknek lelkével nem törődik senki.
A könny nem szégyellni való dolog, hanem nagy titok.
Az anyák könnyét még Isten is engedi maga fölé hatalmasodni.
És nemcsak az anyákét.
Könyörülj rajtunk,
Uram! Könyörülj rajtunk és családjainkon!
Uram! Könyörülj rajtunk és családjainkon!
IX. Jézus harmadszor esik el a kereszttel.
A legsúlyosabb elesés állomása ez.
A másokat is magával rántó zuhanás veszélye. És a legmélyebb pontról való felkelés titka is.
A szenvedélyek rabságának keresztjét egyre több embertársunk és vele családja is hordozza. Legyen az alkoholista vagy a kábítószer rabja, de az önpusztító játékszenvedély is a legfontosabb szeretetkapcsolatokat zúzza szét, és rántja magával anyagilag, sőt erkölcsileg is a családot.
De a legreménytelenebb helyzetből is van kiút.
A harmadik elesésedből való felállással bíztatsz minket erre.
Beléd vetett mély hittel és bizalommal, beléd kapaszkodva mi is fel tudunk állni.
De adj erőt a családtagoknak is, feleségeknek, férjeknek, gyermekeknek, szülőknek, hogy ne hagyják magára a gyengét, elesettet.
Ne taszítsák ki a család védő szeretetéből, hanem együtt álljanak fel.
A másokat is magával rántó zuhanás veszélye. És a legmélyebb pontról való felkelés titka is.
A szenvedélyek rabságának keresztjét egyre több embertársunk és vele családja is hordozza. Legyen az alkoholista vagy a kábítószer rabja, de az önpusztító játékszenvedély is a legfontosabb szeretetkapcsolatokat zúzza szét, és rántja magával anyagilag, sőt erkölcsileg is a családot.
De a legreménytelenebb helyzetből is van kiút.
A harmadik elesésedből való felállással bíztatsz minket erre.
Beléd vetett mély hittel és bizalommal, beléd kapaszkodva mi is fel tudunk állni.
De adj erőt a családtagoknak is, feleségeknek, férjeknek, gyermekeknek, szülőknek, hogy ne hagyják magára a gyengét, elesettet.
Ne taszítsák ki a család védő szeretetéből, hanem együtt álljanak fel.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és családjainkon!
Könyörülj rajtunk és családjainkon!
X. Jézust megfosztják ruháitól.
Nemcsak a ruhátlanság megalázottsága, nemcsak az önmagunkból való kivetkőzés, de az önmagát elosztó szeretet állomása is ez.
Micsoda szégyen a ruhátlanság szegénysége, a kiszolgáltatottság tehetetlensége.
A divatozás által pedig éppen az ilyen elesettek iránti érzékünket veszítjük el.
De micsoda lelki szegénységre vall az önmagát lemeztelenítő szemérmetlenség vagy az önmagából kivetkőző erőszakosság.
Az önmagát csak megvalósítani akaró önzés, önteltség is megfosztja az embert önmagától, és nem marad mit adni.
"Semmit sem ad, aki mindent oda nem adott".
Jézus mindent odaadott, még utolsó ruhadarabját is. Az igazi szeretet nem méricskél.
Boldog házasság és család is ott terem, ahol mindnyájan a másikat akarják elsősorban boldoggá tenni és nem a saját boldogságukat keresik csupán.
Micsoda szégyen a ruhátlanság szegénysége, a kiszolgáltatottság tehetetlensége.
A divatozás által pedig éppen az ilyen elesettek iránti érzékünket veszítjük el.
De micsoda lelki szegénységre vall az önmagát lemeztelenítő szemérmetlenség vagy az önmagából kivetkőző erőszakosság.
Az önmagát csak megvalósítani akaró önzés, önteltség is megfosztja az embert önmagától, és nem marad mit adni.
"Semmit sem ad, aki mindent oda nem adott".
Jézus mindent odaadott, még utolsó ruhadarabját is. Az igazi szeretet nem méricskél.
Boldog házasság és család is ott terem, ahol mindnyájan a másikat akarják elsősorban boldoggá tenni és nem a saját boldogságukat keresik csupán.
Könyörülj rajtunk,
Uram! Könyörülj rajtunk és családjainkon!
Uram! Könyörülj rajtunk és családjainkon!
XI. Jézust keresztre szegezik.
A "nincs visszaút" állomása ez.
Az összetöretés titkát szegezik ki, hogy mindenki lássa, ez a család és minden közösségi élet alkotmányának legfőbb paragrafusa.
Keresztre szegezettnek lenni egyenlő: elkötelezettnek lenni.
Véglegesen, egymáshoz szegezetten férj és feleség, mint Jézus és a kereszt. A nincs visszaút legfőbb biztonsága. A megtartó szeretet legnagyobb erőforrása.
Keresztre szegezettnek lenni egyenlő azzal is, hogy családunk közös meggyőződését vállalom és megvallom, abban hűséggel kitartok akkor is, ha hátránnyal jár, akkor is, ha szembe kell menni az egész világgal, akkor is, ha lenéznek érte vagy maradinak tartanak, akkor is, ha bolondnak tartanak.
Jézus számára sem volt visszaút, mert ahogyan élete másokért való élet volt, úgy halálát is másokért, értünk vállalta.
Ez a krisztusi alkotmány legfőbb paragrafusa.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és családjainkon!
XII. Jézus meghal a kereszten.
A halál titkának feltárulkozása ez az állomás.
A szeretet erős, mint a halál, sőt annál is erősebb.
A szeretteink elvesztésének fájdalmára ez az orvosság.
A család szeretetének és hitének legnagyobb próbája szeretteink halála. Az idős kor, a súlyos betegség természeténél fogva könnyebbé teszi a halál elfogadását. De a váratlanul vagy fiatalon elköltöző családtagok halála szörnyen felháborít, értelmetlennek látjuk és lázadunk.
Vannak családok, akik a gyermeket meg akarják óvni a halál szörnyűségétől. Vannak kultúrák, amelyek ki akarják iktatni a halál valódiságát az életükből.
De csak egy jó megoldás van, szembenézni vele és felvállalni Krisztussal. Akkor nem lesz törés sem a gyermek lelkében, sem a szeretetkapcsolatban, sőt Krisztusban folytonos marad a kapcsolatunk, mely a halálnál is erősebb és tartósabb.
Krisztus halála a mi feltámadásunk.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és családjainkon!
XIII. Jézus testét leveszik a keresztről és anyja ölébe fektetik.
A gyermekét elvesztő anya állomása ez.
A természet rendjét felforgató titok.
A kereszttől való megszabadulás mégsem a végső megoldás. Az élet rendje szerint úgy kellene, hogy történjen, hogy a gyermekek temetik el a szüleiket, és nem fordítva.
Mégis hányszor felforgatja a kíméletlen halál ezt a rendet. Hány édesanya tartotta már karjában gyermekét Mária óta.
E mérhetetlen fájdalomra nincs sem emberi magyarázat, sem földi vigasz.
E mérhetetlen fájdalomra nincs sem emberi magyarázat, sem földi vigasz.
A halált tartani ölükben, ahonnét az élet fakad?
Csak isteni magyarázat van rá: "nem hal meg örökre, fiad él, fel fog támadni". Ez az isteni válasz.
Sokszor megszabadulunk a kereszttől, de mit sem használ, ha a halál foglyai maradunk.
Önmagában ez még nem elég. Szívünk többre vágyik! Ezt a többre vágyást ki ne oltsátok lelketekből, gyermekeitekből.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és családjainkon!
XIV. Jézust sziklasírba temetik.
A sírok titkának állomása ez.
A földbe hulló mag bátorságának titka ez.
Az Isten hallgatásának beszédes üzenete ez.
A sír bejárata elé még követ is gördítenek, mely elzárja a bent levő és a kint levők egymás felé vezető útját.
A kő elhomályosítja a látást életünk nehéz, sötét pillanataiban, amikor szeretteink sírja fölött állunk.
Erősen próbára teszi hitünket, hogy igazak-e Jézus szavai az örök életről.
Legyen a családban ilyenkor valaki, akinek eszébe jut a földbe hulló mag sorsa, amely csak akkor hoz új termést, ha látszólag elpusztul, belehal, odaadja addigi életét.
Szeretteink halála csak innét nézve veszteség, onnét az új élet gazdagsága. Legyen bátorságunk Krisztus ígéretére hivatkozni, hogy aki benne hisz, nem hal meg örökké.
Egymás apostolai legyünk akkor is, amikor látszólag hallgat az Isten, látszólag távol van, de valójában soha nincs olyan közel hozzánk, mint a fájdalomban, amikor soha nem tapasztalható új titkokat tár föl hallgatásában.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és családjainkon!
XV. Jézus harmadnapra feltámad.
Föltámadt Jézus, te a világ kiszolgáltatottsága elől a család védő menedékébe jöttél e földre.
Erősítsd meg a mi családjainkat is, hogy menedékei legyenek tagjaiknak, és otthonos legyél bennük te magad is.
Add, hogy a család védelmében meg tudjunk küzdeni a világ rossz hatásaival, legyen erőnk a kereszt hordozására.
Taníts meg, velünk élő Jézusunk, otthonainkat megbecsülni, a családi összetartást, a szeretet és tisztelet erényét növelni, a családi értékeket megőrizni.
A szülők Szent József és a Boldogságos Szűz Mária példáját követve szeressék egymást és gyermekeiket, de mindenekelőtt téged, mennyei Atyánk.
A gyermekek az Úr Jézus őszinte, valóságos gyermeki lelkületéből tanuljanak igazi engedelmességet szüleik és mennyei Atyánk iránt.
Most különösen azokért ajánljuk fel keresztutunkat, aki családunkban a legnehezebb keresztet hordozza (rövid csendben mondjuk el, ki az).
Fogadd el egyházközségeink minden családjáért ezt a keresztutat.
Ámen.
Ámen.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és családjainkon!
vasárnap
Tűz Tamás: Keresztút
I. Az ítéletFeszült és késhegyre menő csend,
süket és átkiálthatatlan.
Mindenki tudja, hogy csak Ő szent,
Kiben a Szó világra pattant.
Pilátus szűköl, kezét mossa,
törülközik a FESZÍTSD MEG-ben,
míg derengő oszlopokra
a Kereszt sötét árnya lebben.
Ott állok én is, már előre,
bűneim méltán képviselnek.
Kiáltanék, de nincs még nyelvem.
Csak bámulok a hideg kőre,
szemem az égre s földre dermed:
Hová kellene térdepelnem?
II. A kereszt
bűneim méltán képviselnek.
Kiáltanék, de nincs még nyelvem.
Csak bámulok a hideg kőre,
szemem az égre s földre dermed:
Hová kellene térdepelnem?
II. A kereszt
Ki dolgozott egykor a gyalupadnál,
a gyalulatlan fát ölelheti.
A bámész népség föl-alá szaladgál,
s ha úgy kívánja, le is köpheti.
Nehéz elhinni, hogy így jár a végén,
mi szent volt, így roskadozzon a váll,
hogy két gerenda útkeresztezésén
találjon rá a megváltó halál.
a gyalulatlan fát ölelheti.
A bámész népség föl-alá szaladgál,
s ha úgy kívánja, le is köpheti.
Nehéz elhinni, hogy így jár a végén,
mi szent volt, így roskadozzon a váll,
hogy két gerenda útkeresztezésén
találjon rá a megváltó halál.
Az elveszett bárány, ki voltam egykor,
ezen a vállon leltem meg hazám,
s most, hogy messze a tündöklő gyerekkor,
sajog minden kitépett lepkeszárny.
Ha én volnék a Kereszt egyik ága,
Mit karcolnék az üdvösség falába?
ezen a vállon leltem meg hazám,
s most, hogy messze a tündöklő gyerekkor,
sajog minden kitépett lepkeszárny.
Ha én volnék a Kereszt egyik ága,
Mit karcolnék az üdvösség falába?
III. Az első esés
Meg se mozdul a levegő. Akik még
reggel a tűznél ültek, elszéledtek.
Péter már valahol ledobta ingét.
Tagadásán a tűző napfény reszket.
Kiéhezett hull a vad bazaltra
utolsó útján megtörten az Ember.
Vérrel patakzó testét ölbe kapja
a kemény kő s tetézi gyötrelemmel.
reggel a tűznél ültek, elszéledtek.
Péter már valahol ledobta ingét.
Tagadásán a tűző napfény reszket.
Kiéhezett hull a vad bazaltra
utolsó útján megtörten az Ember.
Vérrel patakzó testét ölbe kapja
a kemény kő s tetézi gyötrelemmel.
Esem én is, de csak a bűn torkába.
Kóválygó fejem tisztán látni kába
és szememen a sűrű, vaksi hályog.
Kövülten állok, mint a sóbálványok.
Falábam sincs, és mégis csetlek-botlok.
Köröttem szakadékok, égő poklok.
Kóválygó fejem tisztán látni kába
és szememen a sűrű, vaksi hályog.
Kövülten állok, mint a sóbálványok.
Falábam sincs, és mégis csetlek-botlok.
Köröttem szakadékok, égő poklok.
IV. A találkozás
A titokba csak ő van beavatva,
finom metszésű száján ott remeg,
s míg átkozódnak bakók, fogdmegek,
zsoltárt rebeg halványra ájult ajka.
Az Asszony ő, a Szűz, az Isten Anyja,
a zajló árban nyíló rést kutat,
hogy könnyben ázó emberarcukat
bemárthassák isteni aranyba.
finom metszésű száján ott remeg,
s míg átkozódnak bakók, fogdmegek,
zsoltárt rebeg halványra ájult ajka.
Az Asszony ő, a Szűz, az Isten Anyja,
a zajló árban nyíló rést kutat,
hogy könnyben ázó emberarcukat
bemárthassák isteni aranyba.
Micsoda perc! Tanú vagyok megint.
Fúvatlanul a szél arcon legyint:
a Találkozás észbontó kegyelme.
Én vétkeim, volna mit hallanom,
és szégyenkeznem mélyen és nagyon,
de átölel a Megváltó szerelme.
Fúvatlanul a szél arcon legyint:
a Találkozás észbontó kegyelme.
Én vétkeim, volna mit hallanom,
és szégyenkeznem mélyen és nagyon,
de átölel a Megváltó szerelme.
V. A cirénei
Ez a csata a vállak ívén dől el.
Ha egy nem bírja, mellé lép a másik,
de meg kell küzdeni a gyors idővel,
mert győzni kell a végső roskadásig:
vinni a Fát, elültetni a Hegyre,
hogy rettentő szép gyümölcsöt teremjen,
hogy függjön ég és föld között lebegve,
Kiért egy ezred angyal itt teremne,
Ha egy nem bírja, mellé lép a másik,
de meg kell küzdeni a gyors idővel,
mert győzni kell a végső roskadásig:
vinni a Fát, elültetni a Hegyre,
hogy rettentő szép gyümölcsöt teremjen,
hogy függjön ég és föld között lebegve,
Kiért egy ezred angyal itt teremne,
ha szólna… nem, de nem szól, némán néz rám,
mint Simonra, a termetes parasztra,
ki tovább álmodozna még a szénán,
de belecsöppent itt az áradatba.
Elsárgult testtel vergődik az Isten:
Simon vagy én, de valaki segítsen!
VI. Veronika
mint Simonra, a termetes parasztra,
ki tovább álmodozna még a szénán,
de belecsöppent itt az áradatba.
Elsárgult testtel vergődik az Isten:
Simon vagy én, de valaki segítsen!
VI. Veronika
Aztán egy másik láb indul feléje.
Virágszál testet hordoz, illatát
elszállt nyaraknak, és ki tudja, mért, de
könny futja el szemének csillagát.
Kendő zizeg a csendes rémületben.
Puha selymén megáll a vérpatak.
Nem festi ennél meg hitelesebben
senkise már, milyen e drága Arc.
Virágszál testet hordoz, illatát
elszállt nyaraknak, és ki tudja, mért, de
könny futja el szemének csillagát.
Kendő zizeg a csendes rémületben.
Puha selymén megáll a vérpatak.
Nem festi ennél meg hitelesebben
senkise már, milyen e drága Arc.
Veronika, hacsak lennék a kendőd,
csak a kendőd, se több, se kevesebb,
ha őrizném híven a szívemen nőtt,
kegyelem-vájta árkot, sebeket,
megélhetném talán a szép jövendőt,
mit a Kereszt egemre szegezett.
csak a kendőd, se több, se kevesebb,
ha őrizném híven a szívemen nőtt,
kegyelem-vájta árkot, sebeket,
megélhetném talán a szép jövendőt,
mit a Kereszt egemre szegezett.
VII. A második esés
Permetezik a rettenetes átok
cserjére, fűre, fára.
Körülötte az óriási lárma,
az ezerfejű sárkány torka tátog.
Megint lehull. Másodszor immár.
Keresztje szára hegyes szögben
kapaszkodik a rögben,
felül álomba zuhant fejet himbál.
cserjére, fűre, fára.
Körülötte az óriási lárma,
az ezerfejű sárkány torka tátog.
Megint lehull. Másodszor immár.
Keresztje szára hegyes szögben
kapaszkodik a rögben,
felül álomba zuhant fejet himbál.
Mi mindennek vagyunk kitéve
járhatatlan utakra dobva,
árkokba, szurdokokba,
és nem látjuk, mivégre
tövis, korbácsolás és béklyó,
és mégis így jó.
járhatatlan utakra dobva,
árkokba, szurdokokba,
és nem látjuk, mivégre
tövis, korbácsolás és béklyó,
és mégis így jó.
VIII. Az asszonyok
Kiket boldog pír öntött el, ha rájuk nézett,
most színevesztett arccal jönnek, könnybe fúlt
szavuk dalba már nem szökik, a mélybe hullt,
magához vonzza most a vérködös igézet.
Megáll, lelkükbe lát, és hangja újra zeng:
Ne ontsatok könnyet a hunyó lámpabélre,
mikor kardélen szárad fiaitok vére.
Az árnyak nőnek, ím, a többi néma csend.
most színevesztett arccal jönnek, könnybe fúlt
szavuk dalba már nem szökik, a mélybe hullt,
magához vonzza most a vérködös igézet.
Megáll, lelkükbe lát, és hangja újra zeng:
Ne ontsatok könnyet a hunyó lámpabélre,
mikor kardélen szárad fiaitok vére.
Az árnyak nőnek, ím, a többi néma csend.
Viharsodortan, árván, mindig siratatlan,
frázissá koptatott eszmékhez szegezetten
állok azok között, kiket megért szívem.
Sírok velük az éjben, ujjongok a napban.
Egy percre megpihen vállamon keresztem,
aztán megyek, s minden marad a régiben.
frázissá koptatott eszmékhez szegezetten
állok azok között, kiket megért szívem.
Sírok velük az éjben, ujjongok a napban.
Egy percre megpihen vállamon keresztem,
aztán megyek, s minden marad a régiben.
IX. A harmadik esés
Harmadszor. Meddig számolunk még?
A bukást ki jegyezgeti?
Tikkasztó szomját nem a beborult ég,
csak a föld melle emteti.
Már nincs embernyi magasságban,
lenn a kövek között pihen
s bár maréknyi por van a szájban,
nem tört meg benne semmisem.
A bukást ki jegyezgeti?
Tikkasztó szomját nem a beborult ég,
csak a föld melle emteti.
Már nincs embernyi magasságban,
lenn a kövek között pihen
s bár maréknyi por van a szájban,
nem tört meg benne semmisem.
Ahogy a summás aratókat
sem sújtja le a nap heve,
ahogy a fülledt csöndbe olvad
s fölkel újra a friss zene,
egyre csengőbb kövekre lépdel
szívébe rejtett énekével.
sem sújtja le a nap heve,
ahogy a fülledt csöndbe olvad
s fölkel újra a friss zene,
egyre csengőbb kövekre lépdel
szívébe rejtett énekével.
X. A vetkőztetés
Csak azt vehetik tőle el, amit adtak.
De mit is adtak ők? Csak rongyokat.
Kik maguk is mindennél rongyosabbak,
vetkőztetik, ki náluk boldogabb.
Még így is, pőrén, föltépett sebekkel,
szűz testével a baljós égig ér.
Csúffá tesszük – határozták el reggel,
s előttük áll a föltétlen tökély.
De mit is adtak ők? Csak rongyokat.
Kik maguk is mindennél rongyosabbak,
vetkőztetik, ki náluk boldogabb.
Még így is, pőrén, föltépett sebekkel,
szűz testével a baljós égig ér.
Csúffá tesszük – határozták el reggel,
s előttük áll a föltétlen tökély.
Ha nézek este kristályos tükörbe,
elmém biceg, vágyam-kedélyem görbe,
bizony e kép a kedvemet szegi.
Szörnyülködöm, rámhull az éj homálya:
Hogy lennék én Teremtés-koronája,
Ki napjait féregként tengeti?
elmém biceg, vágyam-kedélyem görbe,
bizony e kép a kedvemet szegi.
Szörnyülködöm, rámhull az éj homálya:
Hogy lennék én Teremtés-koronája,
Ki napjait féregként tengeti?
XI. A keresztrefeszítés
Még azt sem engedik meg, látod,
művét maga fejezze be.
Rásújtanak a kalapácsok,
húsába fúr a szög hegye.
Mások dolgoznak annak szobrán,
Ki egy világot alkotott,
kinek szavában zúg az orkán,
s lángra gyúlnak a holnapok.
művét maga fejezze be.
Rásújtanak a kalapácsok,
húsába fúr a szög hegye.
Mások dolgoznak annak szobrán,
Ki egy világot alkotott,
kinek szavában zúg az orkán,
s lángra gyúlnak a holnapok.
Neked most le kell térdepelned,
mert a kereszten fekszik Ő
s imára mozdítani nyelved.
Lehet, hogy most vagy utoljára
Vele s nem lesz rá már idő,
ha rád szitál az esti pára.
mert a kereszten fekszik Ő
s imára mozdítani nyelved.
Lehet, hogy most vagy utoljára
Vele s nem lesz rá már idő,
ha rád szitál az esti pára.
XII. A kereszthalál
Aztán megint függőleges a test, a fa,
szélesre nyílnak a sebek.
Alattuk János, Mária
sáppad, remeg.
Rendül a föld, a csillagok,
a kárpit is kettéreped,
közli velünk a hírt, amint megíratott,
hogy beteljesedett.
szélesre nyílnak a sebek.
Alattuk János, Mária
sáppad, remeg.
Rendül a föld, a csillagok,
a kárpit is kettéreped,
közli velünk a hírt, amint megíratott,
hogy beteljesedett.
Állok messze, időben, térben is,
mint aki silbakol,
és nem tudja, hol az út, merre visz,
hol van az egy-akol,
de mindenen túl Benne hisz,
akár a jobb lator.
mint aki silbakol,
és nem tudja, hol az út, merre visz,
hol van az egy-akol,
de mindenen túl Benne hisz,
akár a jobb lator.
XIII. A levétel
Ahogy megszabadul a szögektől, egyszerre
anyja ölébe hull, mint egykor Betlehem
hűs éjjelén, de már nem sír, csak meztelen,
s éneklő angyalok sem szállnak el felette.
De Nikodémus s József arca gyöngyözik,
mert mérhetetlenül nehéz, akit a mélység
magának megkívánt, íme, görnyedve, hétrét,
holtan is csak anyja ölébe költözik.
anyja ölébe hull, mint egykor Betlehem
hűs éjjelén, de már nem sír, csak meztelen,
s éneklő angyalok sem szállnak el felette.
De Nikodémus s József arca gyöngyözik,
mert mérhetetlenül nehéz, akit a mélység
magának megkívánt, íme, görnyedve, hétrét,
holtan is csak anyja ölébe költözik.
Két páratlan szív elhaló páros magánya
odaszegez a sziklához, megtorpanok,
belékiáltom én is az alkonyi tájba
a századossal együtt: Isten Fia volt:
tévedhetetlen, bölcs és felülmúlhatatlan.
Halálba kergették, de él és halhatatlan.
odaszegez a sziklához, megtorpanok,
belékiáltom én is az alkonyi tájba
a századossal együtt: Isten Fia volt:
tévedhetetlen, bölcs és felülmúlhatatlan.
Halálba kergették, de él és halhatatlan.
XIV. A sír
Befektetik a kőbe vágott sírba.
Anyja le nem veszi róla szemét.
Fejealját is még megigazítja,
lesimítja a szikla peremét.
Azt hiszi, hogy csak elnyomta az álom,
s ha jót pihent, talpra szökken megint.
Ha meghalt is, erőt vesz a halálon,
s gyermekszemével újra rátekint.
Anyja le nem veszi róla szemét.
Fejealját is még megigazítja,
lesimítja a szikla peremét.
Azt hiszi, hogy csak elnyomta az álom,
s ha jót pihent, talpra szökken megint.
Ha meghalt is, erőt vesz a halálon,
s gyermekszemével újra rátekint.
Jónás is három napig volt a halban,
a bábból pillangó lesz, könnyű, szép,
s ha lerontják is ezt a templomot,
három nap múlva áll és fölragyog,
égnek feszíti oszlopát, ívét,
s Atyjához száll egy fényes pillanatban.
a bábból pillangó lesz, könnyű, szép,
s ha lerontják is ezt a templomot,
három nap múlva áll és fölragyog,
égnek feszíti oszlopát, ívét,
s Atyjához száll egy fényes pillanatban.
csütörtök
EUCHARISZTIKUS KERESZTÚT
Ezt a gondolatébresztő anyagot 1944-ben, üzenetben kapta egy szentéletű nővér Németországban. Az eredeti szöveget kissé lerövidítve adja közre a Piarista Rendház.
I állomás
JÉZUST halálra ítélik
JÉZUST halálra ítélik
Az egész világon szeressék, dicsőítsék, imádják és hálával tiszteljék a legméltóságosabb OLTÁRISZENTSÉGET, most és mindörökké! Ámen.
Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged,
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
„Nézd, Szeretetemnek nem volt elég a kereszthalál! Mindig veletek akartam maradni, hisz „gyönyörűségem az emberek fiai közt lenni”. Táplálékotok akartam lenni. A szívetekben akartam lakni!
Látod, ezért ÉN magam ítéltem el magamat örökös fogságra Szeretetem börtönében, a Tabernákulumban. Éjjel nappal be vagyok zárva! Várok… - Rád várok.
Az irgalmasság cselekedete: foglyokat látogatni. De ki látogat meg Engem börtönömben? Ki fogja föl Szeretetemet?
Ha szeretsz, hagyd el önmagadat! Ítéld el magadat áldozatommá!
Ha szeretsz, hagyd el önmagadat! Ítéld el magadat áldozatommá!
És a lélek válaszol:
„Uram, vedd a szívemet és tedd a szeretet egészen elégő áldozatává. Hadd vigasztaljalak hideg, sötét börtönödben. Szeretetemmel hadd melegítselek, Te elhagyatott, meg nem értett Szent Szív!”
(rövid csend)
„Uram, vedd a szívemet és tedd a szeretet egészen elégő áldozatává. Hadd vigasztaljalak hideg, sötét börtönödben. Szeretetemmel hadd melegítselek, Te elhagyatott, meg nem értett Szent Szív!”
(rövid csend)
Miatyánk…
Üdvözlégy…
________________________________________
Üdvözlégy…
________________________________________
II állomás
JÉZUS magára veszi a keresztet
Az egész világon szeressék, dicsőítsék, imádják és hálával tiszteljék a legméltóságosabb OLTÁRISZENTSÉGET, most és mindörökké! Ámen.
JÉZUS magára veszi a keresztet
Az egész világon szeressék, dicsőítsék, imádják és hálával tiszteljék a legméltóságosabb OLTÁRISZENTSÉGET, most és mindörökké! Ámen.
Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged,
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Igen, magamra vettem a nehéz Eucharisztikus keresztet is. Vállaltam mindazt az elhagyatottságot, hanyagságot, ahogyan kezelnek. Vállaltam a kiszolgáltatottságot, a megszentségtelenítés, a meggyalázás lehetőségét is. Csak azért, hogy a lelked Kenyerévé lehessek! Hogy tápláljalak Önmagammal, Isteni Élettel! Átváltoztatom a kenyeret Magamba. Ugye a kisbabát sokszor kell szoptatni, etetni, táplálni, míg emberré növekszik. Neked is sokszor kell velem táplálkoznod, míg egészen átváltozol Belém! Míg eljutsz az Isteni Élet érettségére.”
(rövid csend)
(rövid csend)
Miatyánk…
Üdvözlégy…
________________________________________
Üdvözlégy…
________________________________________
III állomás
JÉZUS először esik el a kereszttel
JÉZUS először esik el a kereszttel
Az egész világon szeressék, dicsőítsék, imádják és hálával tiszteljék a legméltóságosabb OLTÁRISZENTSÉGET, most és mindörökké! Ámen.
Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged,
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
„Isteni tervem az OLTÁRISZENTSÉGGEL” először akkor bukott el, amikor a zsidóknak beszéltem róla. AZ első elesést az ő hitetlenségük, elutasításuk okozta. „Hogy adhatja ez a testét nekünk eledelül?” „Kemény beszéd ez, ki hallgathatja ezt?”
Mindent megtettem népemért és ők válaszul gyűlöltek és megvetettek! Mert nem dicsőségesen jöttem, királyként, ahogyan vártak, hanem szegényen, alacsony sorban. – Eucharisztikus Testemben sem hittek. Nem hisznek benne most sem. Vad dühvel támadják a Legméltóságosabb OLTÁRISZENTSÉGET. Az ördög dühével! A sátán evilág fejedelme. Övé a hatalom a világ felett. Tőle kapják az OLTÁRISZENTSÉG ellenségei a hatalmat.
Jöjj lélek, aki az Enyém vagy. Vigasztalj meg hiteddel! Nézd, hogy széttaposnak, mint valami férget! Milyen szeretet tűrné el azt, amit az OLTÁRISZENTSÉGBEN szenvedek? Elviselem – értetek! Hogy köztetek maradhassak, hogy tápláljalak, hogy átváltoztassalak!”
(rövid csend)
Mindent megtettem népemért és ők válaszul gyűlöltek és megvetettek! Mert nem dicsőségesen jöttem, királyként, ahogyan vártak, hanem szegényen, alacsony sorban. – Eucharisztikus Testemben sem hittek. Nem hisznek benne most sem. Vad dühvel támadják a Legméltóságosabb OLTÁRISZENTSÉGET. Az ördög dühével! A sátán evilág fejedelme. Övé a hatalom a világ felett. Tőle kapják az OLTÁRISZENTSÉG ellenségei a hatalmat.
Jöjj lélek, aki az Enyém vagy. Vigasztalj meg hiteddel! Nézd, hogy széttaposnak, mint valami férget! Milyen szeretet tűrné el azt, amit az OLTÁRISZENTSÉGBEN szenvedek? Elviselem – értetek! Hogy köztetek maradhassak, hogy tápláljalak, hogy átváltoztassalak!”
(rövid csend)
Miatyánk…
Üdvözlégy…
________________________________________
Üdvözlégy…
________________________________________
IV állomás
JÉZUS találkozik Anyjával
JÉZUS találkozik Anyjával
Az egész világon szeressék, dicsőítsék, imádják és hálával tiszteljék a legméltóságosabb OLTÁRISZENTSÉGET, most és mindörökké! Ámen.
Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged,
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
„MÁRIA tiszta szeretete Elém jött, hogy vigasztaljon. Csak ő látta igazán, egész mélységében a nyomorúságomat és a gyöngeségemet. Követett egészen a keresztig. Nem hagyott el, amikor mindenki elhagyott!
Ő tudta, mennyire szeretem. Ha ti is megértenétek, mennyire szeretlek benneteket, ti is úgy szeretnétek, ahogy Anyám szeret. Menjetek Hozzá, tanuljatok tőle szeretni! Ő átölel engem szeretetével az OLTÁRISZENTSÉGBEN is és vigasztal. Minden átváltozás után feláldoz az ATYÁNAK, ahogy a kereszt alatt állva feláldozott.
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
„MÁRIA tiszta szeretete Elém jött, hogy vigasztaljon. Csak ő látta igazán, egész mélységében a nyomorúságomat és a gyöngeségemet. Követett egészen a keresztig. Nem hagyott el, amikor mindenki elhagyott!
Ő tudta, mennyire szeretem. Ha ti is megértenétek, mennyire szeretlek benneteket, ti is úgy szeretnétek, ahogy Anyám szeret. Menjetek Hozzá, tanuljatok tőle szeretni! Ő átölel engem szeretetével az OLTÁRISZENTSÉGBEN is és vigasztal. Minden átváltozás után feláldoz az ATYÁNAK, ahogy a kereszt alatt állva feláldozott.
Micsoda szeretettel fogadott be, mikor mennybemenetelem után János megáldoztatta! És hordozott a szívében, ahogy az utolsó vacsora óta is hordozott. Ahogy Erzsébetet látogatván hordozott.
Hol van olyan lélek, aki úgy szeret Engem, mint Ő? Menjetek hozzá, és engedjétek magatokat kézen fogva Hozzám vezetni.”
(rövid csend)
Hol van olyan lélek, aki úgy szeret Engem, mint Ő? Menjetek hozzá, és engedjétek magatokat kézen fogva Hozzám vezetni.”
(rövid csend)
Miatyánk…
Üdvözlégy…
________________________________________
Üdvözlégy…
________________________________________
V állomás
Cirenei Simont kényszerítik, hogy segítsen a keresztet vinni
Cirenei Simont kényszerítik, hogy segítsen a keresztet vinni
Az egész világon szeressék, dicsőítsék, imádják és hálával tiszteljék a legméltóságosabb OLTÁRISZENTSÉGET, most és mindörökké! Ámen.
Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged,
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
„Nem a szeretett tanítvány segíthetett, aki legjobban szeretett Engem, aki boldog lett volna, hogy segíthet, hanem egy idegen, aki nem ismert, akit kényszeríteni kellett. Így akartam, mert kegyelmeket akartam adni Simonnak.
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
„Nem a szeretett tanítvány segíthetett, aki legjobban szeretett Engem, aki boldog lett volna, hogy segíthet, hanem egy idegen, aki nem ismert, akit kényszeríteni kellett. Így akartam, mert kegyelmeket akartam adni Simonnak.
De ez csak az, amit a szem lát. János szeretete nagyobb segítség volt, mint a fizikai segítség. Ez erőt adott.
Mekkora volt az örömöm az utolsó vacsorán, mikor ebbe a tiszta lélekbe térhettem be! Az ő szeretete megédesítette szenvedésemet és enyhítette Júdás árulása fölötti fájdalmamat.
Mivel a lelke olyan tiszta és a szeretete olyan nagy, segít nekem most is Eucharisztikus keresztemet hordozni.
Mekkora volt az örömöm az utolsó vacsorán, mikor ebbe a tiszta lélekbe térhettem be! Az ő szeretete megédesítette szenvedésemet és enyhítette Júdás árulása fölötti fájdalmamat.
Mivel a lelke olyan tiszta és a szeretete olyan nagy, segít nekem most is Eucharisztikus keresztemet hordozni.
Csatlakozz te is hozzá lélek, aki Nekem adtad magad és segíts keresztemet hordozni. Tanítsd másoknak is a szeretetet, mint János.”
(rövid csend)
(rövid csend)
Miatyánk…
Üdvözlégy…
________________________________________
Üdvözlégy…
________________________________________
VI állomás
Veronika kendőjét nyújtja JÉZUSNAK
Veronika kendőjét nyújtja JÉZUSNAK
Az egész világon szeressék, dicsőítsék, imádják és hálával tiszteljék a legméltóságosabb OLTÁRISZENTSÉGET, most és mindörökké! Ámen.
Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged,
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Engesztelők jönnek és leborulnak a kitett Legméltóságosabb OLTÁRISZENTSÉG előtt.
„Szenvedjetek Velem, mikor Eucharisztikus Arcomat kigúnyolják, leköpdösik, földbe tapossák. Nézzétek Arcomon az ütések nyomait, véres szememet, eltört orrcsontomat, feldagadt ajkamat. Ajánljátok fel meggyalázott Szentséges Arcomat a mennyei ATYÁNAK! A ti tiszteletetek, imádásotok megvigasztal a sok megvetésért, szentségtörésért, mellőzésért. Bűnbánatotok könnyei lemossák arcomról a vért, a köpéseket, a mocskot! Imádásotok tömjénillata elveszi a tisztaság elleni bűnök bűzét. Ez a tömjénillat fölszáll a SZENTHÁROMSÁG trónjához.
És ÉN Arcom képét a lelketekre nyomom. Ez a kép lemoshatatlan lesz mindörökké!”
(rövid csend)
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Engesztelők jönnek és leborulnak a kitett Legméltóságosabb OLTÁRISZENTSÉG előtt.
„Szenvedjetek Velem, mikor Eucharisztikus Arcomat kigúnyolják, leköpdösik, földbe tapossák. Nézzétek Arcomon az ütések nyomait, véres szememet, eltört orrcsontomat, feldagadt ajkamat. Ajánljátok fel meggyalázott Szentséges Arcomat a mennyei ATYÁNAK! A ti tiszteletetek, imádásotok megvigasztal a sok megvetésért, szentségtörésért, mellőzésért. Bűnbánatotok könnyei lemossák arcomról a vért, a köpéseket, a mocskot! Imádásotok tömjénillata elveszi a tisztaság elleni bűnök bűzét. Ez a tömjénillat fölszáll a SZENTHÁROMSÁG trónjához.
És ÉN Arcom képét a lelketekre nyomom. Ez a kép lemoshatatlan lesz mindörökké!”
(rövid csend)
Miatyánk…
Üdvözlégy…
________________________________________
Üdvözlégy…
________________________________________
VII állomás
JÉZUS másodszor esik el a kereszttel
JÉZUS másodszor esik el a kereszttel
Az egész világon szeressék, dicsőítsék, imádják és hálával tiszteljék a legméltóságosabb OLTÁRISZENTSÉGET, most és mindörökké! Ámen.
Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged,
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Másodszor Júdás sértett meg az OLTÁRISZENTSÉGBEN.
„Vágyva vágytam tiveletek együtt enni ezt a Húsvéti vacsorát.” Vágyva vágytam Kenyérré lenni és egyesülni tanítványaimmal. Lelkük táplálékává lenni. De azt kellett mondanom: „Tiszták vagytok, de nem mindnyájan! Egy közületek elárul Engem.”
Ma is ezt kell mondanom papjaimnak. Vannak most is, akik arra kényszerítenek, hogy bűnnel bemocskolt lelkükbe térjek be. Mindig voltak és lesznek Júdások, árulók köztük! Szentségtörők! És mit okoznak ezek azoknak a lelkében, akik tudnak bűneikről és látják áldozni őket! Igaz, „szükséges, hogy botrányok legyenek, de jaj a botránkoztatónak!”
Ma is ezt kell mondanom papjaimnak. Vannak most is, akik arra kényszerítenek, hogy bűnnel bemocskolt lelkükbe térjek be. Mindig voltak és lesznek Júdások, árulók köztük! Szentségtörők! És mit okoznak ezek azoknak a lelkében, akik tudnak bűneikről és látják áldozni őket! Igaz, „szükséges, hogy botrányok legyenek, de jaj a botránkoztatónak!”
Ó te, aki szeretsz Engem, imádkozz, engesztelj ezekért, hogy ne mindnyájan vesszenek el, akik elárultak Engem. Borzasztó a sátán harca ezekért a lelkekért!”
„Ó Uram, Te elárult, megvetett, megsebzett Szív! Áldd meg papjaidat, hogy ne legyenek árulókká! Adj az árulóknak egy csepp Vért megsebzett Szívedből, hogy megsiratva árulásukat Hozzád térjenek! Odatartom lelküket a kereszted alá, hogy rájuk folyjon Véred tisztító patakja.”
(rövid csend)
(rövid csend)
Miatyánk…
Üdvözlégy…
________________________________________
Üdvözlégy…
________________________________________
VIII állomás
JÉZUS találkozik a síró asszonyokkal
JÉZUS találkozik a síró asszonyokkal
Az egész világon szeressék, dicsőítsék, imádják és hálával tiszteljék a legméltóságosabb OLTÁRISZENTSÉGET, most és mindörökké! Ámen.
Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged,
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Anyák jönnek gyermekeikkel a Legméltóságosabb OLTÁRISZENTSÉGHEZ.
„Ó engedjétek Hozzám a kicsinyeket! Miért nem hoztok minden gyermeket Hozzám? Nincs nagyobb öröme a Szívemnek, mintha ezeknek a kis ártatlanoknak a lelkébe térhetek be!
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Anyák jönnek gyermekeikkel a Legméltóságosabb OLTÁRISZENTSÉGHEZ.
„Ó engedjétek Hozzám a kicsinyeket! Miért nem hoztok minden gyermeket Hozzám? Nincs nagyobb öröme a Szívemnek, mintha ezeknek a kis ártatlanoknak a lelkébe térhetek be!
Nekik adatott a hatalom, az ATYA Szívét megindítani, haragját lecsillapítani. De milyen kevesen jönnek Hozzám! Ne tartsátok vissza őket azért, mert keveset tudnak. A hitük és a szeretetük nagy! Tudják ki az, Aki a szívükbe jön. Ez elég!
Áldottak vagytok ti anyák, akik elhozzátok Hozzám gyermekeiteket! De jaj azoknak, akik ellenem uszítják őket! Ezekből a gyermekekből lesznek azok, akik meg akarnak semmisíteni a Szentostyában! Ha látjátok a megsemmisítés borzalmát, „ne rajtam sírjatok, hanem magatokon és gyermekeiteken!”
De akiket Hozzám hoztok, azokból fog az Egyház új fényben feltámadni!
(rövid csend)
(rövid csend)
Miatyánk…
Üdvözlégy…
________________________________________
Üdvözlégy…
________________________________________
IX állomás
JÉZUS harmadszor esik el a kereszt súlya alatt
JÉZUS harmadszor esik el a kereszt súlya alatt
Az egész világon szeressék, dicsőítsék, imádják és hálával tiszteljék a legméltóságosabb OLTÁRISZENTSÉGET, most és mindörökké! Ámen.
Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged,
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Harmadszor az új pogányok hitetlensége lök el az OLTÁRISZENTSÉGBEN.
Látod, amikor mennybemenetelem után a zsidók elutasítottak, apostolaim a pogányok közé vitték szent Igémet és Engem a Kenyérben. Mennyi örömem telt azokban, akik hittek az ő szavukra!
Új népet választottam: az Egyházat. És ez elterjedt az egész földön. Amikor az OLTÁRISZENTSÉGBEN ünnepélyesen hordoztak körmenetben az utcákon, reszketett a pokol! Mindent megáldottam, amerre mentünk.
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Harmadszor az új pogányok hitetlensége lök el az OLTÁRISZENTSÉGBEN.
Látod, amikor mennybemenetelem után a zsidók elutasítottak, apostolaim a pogányok közé vitték szent Igémet és Engem a Kenyérben. Mennyi örömem telt azokban, akik hittek az ő szavukra!
Új népet választottam: az Egyházat. És ez elterjedt az egész földön. Amikor az OLTÁRISZENTSÉGBEN ünnepélyesen hordoztak körmenetben az utcákon, reszketett a pokol! Mindent megáldottam, amerre mentünk.
De most az ördög új eszközöket talált ki, hogy ezt megakadályozza! A kereszt botránnyá lett a keresztények számára! A „felvilágosodott” embernek nem kell a kereszt, nem kell az OLTÁRISZENTSÉG! Hogyan is hihetne Benne? A keresztrefeszítés nem volt olyan fájdalmas, mint amit az OLTÁRISZENTSÉGBEN szenvedek el!
Vigasztaljatok meg hitetekkel, szeretetetekkel! – Szeretsz? Szeress jobban! Úgy, ahogy Én szeretlek titeket! Imádásoddal, szereteteddel, áldozataiddal hozd vissza nekem ezeket az új pogányokat!
(rövid csend)
(rövid csend)
Miatyánk…
Üdvözlégy…
________________________________________
Üdvözlégy…
________________________________________
X állomás
JÉZUST megfosztják ruháitól
JÉZUST megfosztják ruháitól
Az egész világon szeressék, dicsőítsék, imádják és hálával tiszteljék a legméltóságosabb OLTÁRISZENTSÉGET, most és mindörökké! Ámen.
Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged,
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
„Amikor megtestesültem, megfosztottam Magamat minden hatalmamtól. ISTEN létemre olyanná lettem, mint egy ember. Én Magam fosztottam meg Magamat Isteni hatalmamtól.
De az OLTÁRISZENTSÉGBEN még emberi hatalmamtól is megfosztottam Magamat. Még emberi alakomtól is. Mozogni sem tudom, amit az állatok is tudnak…, anyaggá lettem. Alacsonyabbrendű teremtmény alakját már nem is vehetném fel. Mindezt azért, hogy merjetek közeledni Hozzám.
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
„Amikor megtestesültem, megfosztottam Magamat minden hatalmamtól. ISTEN létemre olyanná lettem, mint egy ember. Én Magam fosztottam meg Magamat Isteni hatalmamtól.
De az OLTÁRISZENTSÉGBEN még emberi hatalmamtól is megfosztottam Magamat. Még emberi alakomtól is. Mozogni sem tudom, amit az állatok is tudnak…, anyaggá lettem. Alacsonyabbrendű teremtmény alakját már nem is vehetném fel. Mindezt azért, hogy merjetek közeledni Hozzám.
A ti hitetekre van szükségem a hitetlenek megmentésére! Hány gyerek volt elsőáldozó, és többé Felém se néz! Gyertek Hozzám gyakrabban! Gyertek minden nap! Gyertek kétszer egy nap, hogy őket visszahozzátok Hozzám!”
(rövid csend)
(rövid csend)
Miatyánk…
Üdvözlégy…
Üdvözlégy…
________________________________________
XI állomás
JÉZUST keresztre szögezik
JÉZUST keresztre szögezik
Az egész világon szeressék, dicsőítsék, imádják és hálával tiszteljék a legméltóságosabb OLTÁRISZENTSÉGET, most és mindörökké! Ámen.
Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged,
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Mit mondtam először, válaszul a kegyetlen keresztrefeszítésre? „ATYÁM, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek!”
És ma? A kereszteket már eltávolították a hivatalokból, iskolákból. Most az OLTÁRISZENTSÉG következik! A „mise”, amiben nincs átváltoztatás! A félreállított, üres tabernákulumok.
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Mit mondtam először, válaszul a kegyetlen keresztrefeszítésre? „ATYÁM, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek!”
És ma? A kereszteket már eltávolították a hivatalokból, iskolákból. Most az OLTÁRISZENTSÉG következik! A „mise”, amiben nincs átváltoztatás! A félreállított, üres tabernákulumok.
Végtelen szeretettel szálltam le az égből, ATYÁM öléből, annakidején, zsidó népemhez, hogy hirdessem az örömhírt és megváltsam őket bűneiktől. És mit kaptam köszönetül? A gyűlölettől lángoló követelést: „Feszítsd meg őt!” Meg akartak semmisíteni!
Végtelen szeretettel jövök minden nap keresztény népemhez az OLTÁRISZENTSÉGBEN, hogy velük legyek és Isteni élettel tápláljam őket. És mit kapok köszönetül? Közömbösséget, unatkozást, megvetést, gyűlöletet! Tanításomat elferdítik, a tabernákulumokat félreállítják, kivesznek a gyerekek szívéből. Meg akarnak semmisíteni.
Az ördög Istent az égben nem tudja megsemmisíteni. De az emberek szívében meg tudja semmisíteni a bűnnel. A gyerekek szívében hitetlenséggel, gyermekgyalázással.
Az OLTÁRISZENTSÉGET is meg tudja semmisíteni. A tabernákulumokból kivetteti neki szolgáló híveivel a Testemet és megszentségtelenítteti.
Ezeket a bűnöket csak imával, böjttel, lemondással lehet kiengesztelni! Hol találok áldozatos lelkeket?
(rövid csend)
Ezeket a bűnöket csak imával, böjttel, lemondással lehet kiengesztelni! Hol találok áldozatos lelkeket?
(rövid csend)
Miatyánk…
Üdvözlégy…
________________________________________
Üdvözlégy…
________________________________________
XII állomás
JÉZUS meghal a kereszten
JÉZUS meghal a kereszten
Az egész világon szeressék, dicsőítsék, imádják és hálával tiszteljék a legméltóságosabb OLTÁRISZENTSÉGET, most és mindörökké! Ámen.
Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged,
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
A kereszten az volt a legnehezebb, amikor az ATYÁTÓL elhagyatva éreztem magam. „ISTENEM, ISTENEM, miért hagytál el engem?” – De ez csak rövid ideig tartott, és a halál megszabadított minden szenvedéstől.
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
A kereszten az volt a legnehezebb, amikor az ATYÁTÓL elhagyatva éreztem magam. „ISTENEM, ISTENEM, miért hagytál el engem?” – De ez csak rövid ideig tartott, és a halál megszabadított minden szenvedéstől.
De most Eucharisztikus testemmel egész a világ végéig keresztre vagyok feszítve. A világ keresztjére! A Föld lett a keresztem, amire rászögeztek, hogy megsemmisítsenek. Ki vagyok feszítve az egész Földre!
Ahogy megígértem a bűnbánó rablógyilkosnak: „Még ma velem leszel a paradicsomban”, úgy megbocsátanék most is a legnagyobb bűnösnek is, ha csak megbánná bűneit.
Ahogy megígértem a bűnbánó rablógyilkosnak: „Még ma velem leszel a paradicsomban”, úgy megbocsátanék most is a legnagyobb bűnösnek is, ha csak megbánná bűneit.
Ó segítsetek engesztelésetekkel, áldozataitokkal, imáitokkal ezeket a bűnösöket megmenteni! Hisz tudjátok: „Egy megtérő bűnösön nagyobb öröm van a mennyben, mint 99 igazon”, akik igaznak képzelik magukat, és azt hiszik, nincs szükségük megtérésre.
(rövid csend)
(rövid csend)
Miatyánk…
Üdvözlégy…
________________________________________
Üdvözlégy…
________________________________________
XIII állomás
JÉZUST leveszik a keresztről
JÉZUST leveszik a keresztről
Az egész világon szeressék, dicsőítsék, imádják és hálával tiszteljék a legméltóságosabb OLTÁRISZENTSÉGET, most és mindörökké! Ámen.
Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged,
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Halálom után átszúrták a Szívemet. VÉR és VÍZ folyt ki belőle. Longinuszra spriccelt, és meggyógyította beteg szemét és pogány lelkét. Áldozati Bárány voltam a világ bűneiért.
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Halálom után átszúrták a Szívemet. VÉR és VÍZ folyt ki belőle. Longinuszra spriccelt, és meggyógyította beteg szemét és pogány lelkét. Áldozati Bárány voltam a világ bűneiért.
Ma is Eucharisztikus áldozati Bárány vagyok a világ bűneiért. Minden oltáron mindig megújítom áldozatomat. Szüntelenül folyik a Vérem! A ti üdvösségetekre, bűneitek bocsánatára, vagy ítéletetekre, ha nem különböztetitek meg a közönséges tápláléktól.
Mennyi Vérem loccsan a földre naponta! Hanyagságból, nemtörődömségből, gyűlöletből. Oltáriszentségi Testemnek mennyi morzsája hull a földre, és taposnak rá gondtalanul. Minden csepp földre hullott Vérem engesztelést kíván! Az angyalok eltakarják arcukat. Imádással vesznek körül minden földre hullott ostyarészecskét, minden csepp szent Vért. De Vérem értetek hullott! Meggyalázását csak ember engesztelheti ki! Csak emberi imádás, áldozat, szenvedés!
Mennyi Vérem loccsan a földre naponta! Hanyagságból, nemtörődömségből, gyűlöletből. Oltáriszentségi Testemnek mennyi morzsája hull a földre, és taposnak rá gondtalanul. Minden csepp földre hullott Vérem engesztelést kíván! Az angyalok eltakarják arcukat. Imádással vesznek körül minden földre hullott ostyarészecskét, minden csepp szent Vért. De Vérem értetek hullott! Meggyalázását csak ember engesztelheti ki! Csak emberi imádás, áldozat, szenvedés!
„Ó Uram, jegyesem, kedvesem, szerelmem! Olyan szegény és gyönge vagyok! Hogyan engeszteljem ki ezt a sok szentségtörést? Nem tudok mást, mint a TE Véredet felajánlani elégtételül, ahogyan az angyal tanította a fatimai gyerekeknek.”
(rövid csend)
(rövid csend)
Miatyánk…
Üdvözlégy…
________________________________________
Üdvözlégy…
________________________________________
XIV állomás
JÉZUST sírba helyezik
JÉZUST sírba helyezik
Az egész világon szeressék, dicsőítsék, imádják és hálával tiszteljék a legméltóságosabb OLTÁRISZENTSÉGET, most és mindörökké! Ámen.
Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged,
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Amikor levettek a keresztről, és Anyám ölébe fektettek, megpihentem. A sírban sem bántott már senki, csak őriztek. De már nem volt hatalmuk fölöttem.
mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Amikor levettek a keresztről, és Anyám ölébe fektettek, megpihentem. A sírban sem bántott már senki, csak őriztek. De már nem volt hatalmuk fölöttem.
De most Eucharisztikus Testemet kényszerítik bűnös lelkekbe betérni. A halálos bűnnel terhelt lélekben darabokra szakítva feszítenek keresztre! Mennyivel szívesebben születnék újra és engedném Magamat keresztre feszíteni! Olyan nekem a szentségtörő lélekben, mintha a pokol tüze égetne. Ott kell lennem, ahol az ördög az Úr! Vele egy lélekben, vele együtt, mint a pokolban. Szétmarcangolja a pokol tüze ártatlan Testemet!
És mindezt tudtam előre és vállaltam. Értetek! Hogy táplálhassalak, Istenivé változtassalak. Ó használjátok fel ezt a lehetőséget! Vegyetek magatokhoz, imádjatok! Hosszabbítsátok meg együttlétünket a kitett OLTÁRISZENTSÉG imádásával! Hordozzatok szívetekben, miután magatokhoz vetettek! Ne szaladjatok rögtön el! Ne felejtkezzetek meg Rólam! Beszélgessetek Velem! Szeressetek. Adjatok hálát. Mondjatok el mindent, ami bánt, aminek örültök. Kérjetek! Mindent kérhettek. Kérjetek sokat! Hiszen végtelenül gazdag vagyok. Kérjetek kegyelmeket másoknak, mindenkinek!
Imádjatok mindenki helyett, mindenkiért és mindenki nevében! Ajánljátok fel kiontott VÉREMET, szent sebeimet az ATYÁNAK mindenkiért, mindenki helyett és mindenki nevében! Csak ez mentheti még meg a világot!
„ÖRÖK ATYA!
Fölajánlom Neked, a TE mindenekfölött szeretett FIAD, a mi Urunk JÉZUS KRISZTUS Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét engesztelésül mindazért a sértésért, hanyagságért és szentségtörésért, amit a Legméltóságosabb OLTÁRISZENTSÉG ellen elkövetnek.
A fájdalmas Szűz közbenjárására kérünk, térítsd meg a szegény bűnösöket és mentsd meg a haldoklókat! Ámen.”
(rövid csend)Fölajánlom Neked, a TE mindenekfölött szeretett FIAD, a mi Urunk JÉZUS KRISZTUS Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét engesztelésül mindazért a sértésért, hanyagságért és szentségtörésért, amit a Legméltóságosabb OLTÁRISZENTSÉG ellen elkövetnek.
A fájdalmas Szűz közbenjárására kérünk, térítsd meg a szegény bűnösöket és mentsd meg a haldoklókat! Ámen.”
Miatyánk…
Üdvözlégy…
http://metropolita.hu/2011/04/14/eucharisztikus-keresztut/
kedd
Keresztút Jézussal
< Mária Julianna lelki naplója alapján >
„1998 decemberében diktálta Jézus (Mária Julianna lelki naplója I-II. kötet, 197-200. oldal)”
„1999. december 10-én, pénteken a templomban, a tabernákulum előtt igen nagy vágyam volt, hogy a keresztutat imádkozzam. Hőn imádott Jézusom azt kérte, hogy írjam le, ugyanis Ő imádkozta a lelkemben.” (Mária Julianna lelki naplója III. kötet 179-181. oldal)
„1999. december 28. Egész napos Szentségimádás volt templomunkban. A legnagyobb örömömre végig hőn imádott Uram legszentebb színe előtt imádkozhattam. Ekkor mondta Jézusom ezt a keresztutat: Jézus: “Jöjj, kövess végig a keresztúton! Mindazok, akik Engem követnek, bebocsátást nyernek örök dicsőségembe. Mert ahol Én vagyok, ott lesz az Én szolgám is, hogy aztán Én szolgáljak fel neki egy örökkévalóságon keresztül.” (Mária Julianna lelki naplója III. kötet 181-184. oldal)
„2009.május1., első pénteken, délután 3 órakor, a kegyelem órájában itthon a keresztutat imádkoztam. Ekkor az Úr Jézus ezeket az elmélkedéseket mondta a lelkemben” (Mária Julianna lelki naplója VIII. kötet 155-157. oldal)
†
„1999. szeptember 3-án, első pénteki szentmisén szentáldozás után a Szentlélek így imádkozta bennem a keresztutat” (Mária Julianna lelki naplója III. kötet 174-178. oldal)I. Pilátus halálra ítéli Jézust
”Ma is elítél e világ. Nincs Isten. – mondják, mert ha lenne, nem tűrné ezt a sok igazságtalanságot. Nézzetek Rám! Ott függök keresztre feszítve. Ártatlanul. Magamra vettem a ti bűneiteket. Engem igazságtalanul ítéltek el. Mindazok, akik igazságtalanul szenvednek, az Én sorsomban osztoznak. Már előre megmondtam nektek: Gyűlölni fognak titeket az Én nevemért. Nem különb a szolga az ő Uránál. De ahol Én vagyok, ott lesz az Én szolgám is. Aki mindvégig kitart, az üdvözül.”
“Halálra ítéltek. Az Én halálom által éltek. “Jobb, hogy egy ember haljon meg a népért.” (Ján.18;14.) Én vagyok az Áldozat, az isteni Bárány, Akinek leölése árán nyertetek örök életet.”
“Ne fájjon neked az, ha elutasítanak, megvetnek, sőt kigúnyolnak és kiközösítenek Énmiattam! Engem halálra ítéltek a te lelked üdvösségéért.”
„Halálra ítéltek Engem a ti bűneitekért. Nemsokára titeket is halálra ítélnek, mert az Én követőim vagytok.”
†
“Jézusom bocsáss meg, amikor másokban Téged ítélünk el. Kérünk, add, hogy az ítéletet meghagyjuk Neked, az örök Bírónak. Mi pedig kicsiny gyermekek legyünk, és Szent Szíved szeretetén pihenjünk meg.”
II. Jézus Vállára veszi a keresztet
”Ma is vállamra veszem a keresztet. A világ összes bűne az Én vállamat nyomja. A vétkek az égbe kiáltanak. Népem vak és konok. A szívekben kihalt a szeretet, megkeményítette a gyűlölet. Vérkönnyeket ejtek azok miatt, akik számára hiábavalóvá lett keresztáldozatom.”
“Magamra vettem a te bűneidet. Mindnyájatokét, az egész világét. Én adtam érte elégtételt. Azért, amit el sem követtem. Ti helyettetek.”
“Vedd fel keresztedet minden nap! Kérd Tőlem, hogy szeresd, mert csak így tudod hordozni. Én nagyon szerettem, mert a te örök életedet láttam benne. Te is lásd be, hogy egyedül a kereszt által jutsz be az üdvösségre, és ha kitartasz hordozásában, más lelkekkel is megjutalmazlak érte.”
„Magamra vettem értetek a keresztet. Ti is magatokra veszitek mások terhét Énértem.”
†
“Jézusom kérünk, segíts, hogy a Te erőddel vegyük vállunkra keresztünket, életünk minden pillanatában. Soha ne felejtsük el, hogy Téged a földön, a kereszten találunk meg. Te elválaszthatatlan vagy ebben a világban a kereszttől. Kérünk, add, hogy a keresztben Téged szeressünk, és magasztaljunk azért, hogy a mi keresztünket, amelyet Tőled kaptunk, a Te isteni bölcsességed és szereteted alkotta meg, hogy ezáltal az örök üdvösségre vezessen bennünket.”
III. Jézus először esik el a kereszttel
”Első esésemet a kegyelem állapotában élő, de bukdácsoló gyermekeim miatt kellett elszenvednem. Még ők is, akik a legtöbb talentumot kapták, vissza-visszaesnek bűneikbe. Ilyenek: a megszólás, a szeretetlenség és más efféle bűnök, amit nem is tekintenek véteknek. Amikor aztán megengedem, hogy ők is hasonló bűnök áldozataivá legyenek – és ez igen nagy kegyelem, akkor csak kevesen ismerik fel, hogyha nekik rosszul esik, másoknak is fáj, amikor ők ugyanezt a bűnt elkövetik.”
“Elestem, hogy titeket felsegítselek. ”
“Ha elesel, ne csüggedj el! Ne add fel a reményt! Harc a földi lét, állandó küzdelem. A legnagyobb ellenfél te magad vagy. Ha önmagadat legyőzted, mindent megnyertél. Adj oda mindent Értem, még az életedet is! Akkor Én adok neked új életet, örökké tartót, boldogot.”
„Első esésem azért volt, hogy titeket felsegítselek. Ti is segítsétek fel mindazokat a bűnből, akiket elétek hozok.”
†
„Jézusom köszönjük, hogy Te akkor is szeretsz, amikor Ellened vétkezünk. Te mentegetsz: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit tesznek. Te mindig mellettünk állsz, és kinyújtod felénk, értünk átszegzett drága szent megváltói Kezed.”
IV. Jézus találkozik Szent Anyjával
“Szent Anyám minden gyermekét kézen fogva kíséri a keresztúton. Nélküle nem is tudnátok feljönni a Golgotára. Az Ő imája esdi ki számotokra a szükséges kegyelmeket. Édesanyámnak soha semmit nem tagadok meg. Minden kérését teljesítem.”
“Nézd Anyámat, a Szentet! Mily fájdalmas. A lelke vérzik. Ez sokkal nagyobb kín, mint bármi más.”
“Nézd Anyámat! Ő a te Anyád is. Veled megy, fogja a kezed. A legnagyobb akadályt Ő hárítja el az utadból. Az Ő lába tiporja el az őskígyó fejét. Különben megmarna, és meghalnál örökre.”
„Édesanyám megvigasztalt Engem. Nektek adtam Őt, hogy titeket is megvigasztaljon.”
†
“Jézusom köszönjük, hogy égi Édesanyánk bennünket is végigkísér életünk keresztútján. Ő a mi Fényünk, Akinek Szeplőtelen Szívében meglátunk Téged. Ő fogja meg gyönge kezünket, és elvezet Hozzád.”
V. Cirenei Simon segít Jézusnak
“Imádkozzatok ellenségeitekért! Akkor mellétek is küldök Cirenei Simonokat. A legnagyobb győzelem a sátán felett, amikor egy lélek elfordul a rossztól, és a jó útra tér. Az igaz, hitből fakadó ima megkapja ezt a jutalmat. Ne adjátok fel ezt a harcot! Hozzatok még több és több áldozatot, és minden gyűlöletre szeretettel válaszoljatok! Ahol nem hallgatnak meg titeket, ott az ember helyett Nekem, Megváltótoknak beszéljetek! Én meghallom, sőt megadom, amit kértek.”
“Jöjj! Segíts! Szükségem van rád! Meg akarom osztani veled keresztemet, hogy egykor ugyanígy megosszam veled dicsőségemet.”
“Nézz Rám, milyen szánalmas állapotba kerültem irántad való szeretetem miatt! Ne légy közömbös, mint a többiek! Gyere! Veled akarom ma megosztani keresztemet. Keresztemmel együtt neked adom társaságomat. Figyelj Rám! Sugárzik Belőlem a szeretet. Vedd át ezt a lángot! Légy izzó fénycsóva! Szeress az Én szere- tetemmel mindenkit! Így könnyű lesz a másokért hordozott kereszt. Így térsz meg a leggazdagabban országomba.”
„Amikor már teljesen kimerültem, Cirenei Simon segített vinni a keresztet. Mellétek is adok segítőket, hogy beteljesítsétek örök tervemet.”
†
“Jézusom köszönjük, hogy adtál keresztet. Kereszted megóv a bűntől, és utat mutat Hozzád az égbe. Köszönjük, hogy kegyelmedből szeretjük keresztünket. Azért szeretjük, mert Tőled kaptuk. A keresztünk iránt való szeretet megtanít arra, hogy Neked egész életünkben engedelmeskedjünk.”
VI. Veronika kendőt nyújt Jézusnak
“Ti, akik osztoztok szenvedéseimben, vagyis vállaljátok az áldozatokat a bűn rabságában sínylődő testvéreitekért – Irántam való szeretetből, mind Veronikák vagytok. Mint ahogy Veronika kendőjére Szent Arcom képét rányomtam, úgy a ti lelketek is Krisztus arcú; ezáltal ti magatok is az Én képmásaimmá váltok. A dicsőséges Szent Pállal kiáltsátok örömittasan: Élek pedig többé már nem én, hanem él bennem a Krisztus!”
“A kendő. Rajta Szent Arcom képmása. A lelked a kendő, azon akarom hagyni Szent Arcom képét, de csak akkor tudom, ha te is azonosulsz Velem, ahogy Én tettem, amikor a te bűneidet a vállamra vettem.”
“Nézd eldeformált véres Arcomat! Ma tőled várom, hogy enyhíts szenvedésemen, amelyet helyetted, érted vállaltam. Légy bátor! Ne félj a csőcseléktől! Jöjj Hozzám, ha kell akár az életed árán is! Én Mindenható vagyok. Mulandó életed helyett örökké tartót adok.”
„Veronika mély részvéttel volt Irántam. Ti is legyetek részvéttel bajba jutott, szükséget szenvedő felebarátaitok iránt. Engem lássatok mindegyikben!”
†
“Jézusom tőlünk is a résztvevő, segítő szeretetet kéred. A szeretetből fakadó jó cselekedeteket. Szeretet nélkül nincs értéke, de ha Irántad való szeretetből segítünk másoknak, a Te örömöddel jutalmazol érte.”
VII. Jézus másodszor esik el a kereszttel
“A világban elburjánzott a bűn. Ti magatok is sokszor elestek. Az Én szenvedéseimből merítsetek erőt, és akkor mindig felsegítelek titeket.”
“Másodszor is elestem. Azért, hogyha visszaesel, újra felemel- jelek. Mély verem a bűn. Vigyázz! Elesni veszélyes!!!”
“Nem baj, ha újra elestél. Ez velejárója a vándorlásnak. Zarándok vagy a földön. Tőlem jöttél, és Hozzám kell vissza- érkezned. Atyám már tárt karokkal vár. Csak egy a fontos, hogy Őhozzá érkezz.”
„Amikor másodszor estem el a kereszttel, ezt a megátalkodott bűnösökért tettem. Engeszteljetek értük, hogy felkelvén gyengeségükből, megerősödjenek a hitben, és életszentségre jussanak!”
†
“Jézusom, Te már előre láttad, hogy újra el fogunk esni. Jól ismered gyöngeségeinket. Mégsem ítélkezel fölöttünk, hanem újra felénk nyújtod segítő szent Kezed.”
VIII. Jézus vigasztalja a siránkozó asszonyokat
“Ó mennyire időszerűek ma is szavaim! Sírjatok magatok és gyermekeitek miatt! Sirassátok és bánjátok meg bűneiteket, hogy enyhítsétek vagy elhárítsátok az isteni igazságosság ítéletét, amely Jeruzsálemet is elpusztította!” (Kr. u. 70-ben.)
“Engem sirattok?! Akkor sírjatok, mielőtt vétkeznétek! Akkor gyümölcsözőek könnyeitek.”
“Sírsz? Bizony van miért. Te is megszomorítottál. Érted is hullattam könnyeket. Keresztáldozatomhoz a te bűneid is hozzájárultak. Jól teszed, ha sírsz. Sirasd csak meg minden bűnödet! Egész földi életedben ez a legfontosabb cselekedeted. Ezzel szerzed Nekem – és majd magadnak is – a legnagyobb örömöt.”
„Az asszonyok Engem sirattak, miközben Én az ő bűneik miatt szenvedtem. Ne kövessetek el bűnt, mert Én misztikusan a világ végéig szenvedek minden bűn miatt.”
†
“Drága Jézusom. Most különösen időszerűek szavaid: Bánjátok meg gonosz tetteiteket! Sirassátok meg bűneiteket! A szíveteket szaggassátok, ne a ruhátokat! Ott belül, a lelketekben változzatok meg! Tisztuljatok meg értetek kiontott Véremben, a bűnbánat szentségében! Csak az ilyen lelkekbe vágyom bemenni a szent- áldozásban. A bűntől undorodom.”
IX. Jézus harmadszor esik el a kereszt súlya alatt
“Amikor a legmélyebbre zuhantok, akkor reménykedjetek legjobban irgalmas Szívemben! Ne higgyetek ellenfelemnek, a sátánnak, aki azt sugallja: ekkora bűnre már nincs bocsánat! Soha ne essetek kétségbe! Isten irgalma felülmúlja a világ összes bűnét!”
“Harmadszor is elestem, hogy a legmélyebb szakadékból is kimentselek. Hányszor kell még elesnem, hogy végre ne vétkezzetek?!”
“Újra elestél. Visszazuhantál bűneid vermébe. Pedig most fogadkoztál, miközben sírtál. Nézd! Itt vagyok. Utánad jöttem. Gyere, kapaszkodj a Kezembe! Fölviszlek a napra, az üde zöld pázsitra. Hisz Én vagyok a te Üdvözítőd, Gyógyítód, Megmentőd. Jöjj, ott várlak a gyóntatószékben! Papom keze által Én oldozlak fel. Mindent Nekem mondasz. Ne hallgass el semmit, mert csak attól szabadulsz meg, amit megvallottál.”
Jézus harmadszor esik el a kereszt súlya alatt „Harmadik elesésem a vesztükbe, a kárhozatba induló lelkekért volt. Ha ilyeneket láttok–sajnos sok van–, teljes szívetekből imádkozzatok értük, és ajánljátok fel magatokat engesztelő áldozatul. Ezzel sok lelket mentetek meg az örök kárhozattól.”
†
“Mi mindig bukdácsolunk. Elesünk. Sőt, mélyre zuhanunk. De Te sohasem fáradsz bele Urunk, hogy leszállj értünk akár a legmélyebb szakadékba, hogy válladra vedd, és felhozd az egy elveszettet, akiért Véreddel fizettél váltságdíjat. Azt hiszem, hogy a menny örökkévalósága is kevés ahhoz, hogy Neked eléggé hálát adjunk.”
X. Jézust megfosztják ruháitól
“Ma is megfoszt ruháimtól ez a világ. Erkölcstelen életmódjukkal mezítelenre vetkőztetnek Engem, Aki a lelkükben szenvedek. Az árvától és a szegénytől még azt a keveset is elveszik, amit neki adtam, csakhogy nekik még többjük legyen. Pedig akikre több anyagi javakat bíztam, azért tettem, hogy eszközöm legyen a szegények megsegítésében. Jaj, lesz nekik, amikor elszámoltatom őket!“
“Itt állok csupaszon, nevetségesen. Mert ti eltékozoltátok Tőlem kapott hótiszta ruhátokat. Helyettetek lettem gúny tárgyává. Ti miattatok röhögnek Rajtam.”
“Mezítelen vagy. Miért nem öltözöl fel? A keresztségben fehér ruhát adok, menyegzős köntöst. De neked kell felvenni. Nélküled nem megy. Nem tanítottak meg a legfontosabbra, amely értelmet adna életednek. Helyette hiábavalóságokkal töltötték meg agyad. Gyermekem, jöjj! Én vonzalak. Én az utolsó órában is felfogadlak. Siess, mert nem tudod, meddig jöhetsz!”
„Levetkőztettek, hogy ezzel is megalázzanak. Ti öltöztessetek fel azáltal, hogy szemérmesen öltözködtök, és megtartjátok a szent tisztaságot!”
†
“Amikor megkereszteltek, ránk adtad megszentelő kegyelmed hófehér ruháját. De mi hagytuk rászedni magunkat, mint Éva anyánk. Hiszékenyen szóba álltunk a kígyóval. El is veszítettük hófehér köntösünket. Hogyan szerezhetnénk vissza? Fussunk! Jézus vár ránk a gyóntatószékben. Szent Vérével mossa hónál tisztábbra, napnál ragyogóbbra lelkünket. A sátán megszégyenül, és tehetetlenül menekül.”
XI. Jézust a keresztre szegezik
“Ma is keresztre szegeznek Engem. Sok bűnös ember lelkében vívom haláltusámat keresztre feszítve. Irgalmam, szeretetem végtelen. De ha megátalkodottságukban találja őket a halál, örökre elragadja.”
“A keresztre szegeztek. Az irántatok való szeretet szegeivel. Szeretetem győzött le Engem. Szeretetből adtam oda életemet értetek. Szeressetek viszont! Könyörögve kérlek benneteket!”
“Jöjj, még van hely keresztemen! Pontosan itt, Mellettem. Tagadd meg vágyaidat! Mondj ellene a bűnnek! Helyette százszor annyit kapsz, és az örök életet. Nézd! Én ártatlanul miattad ide jutottam. Add hát te is életedet Értem! A vértanúság nagy kegyelem. De csak annak adhatom, aki elfogadja.”
„A keresztre szögeztek Engem a ti üdvösségetekért. Csak úgy tudjátok elnyerni az örök életet, ha teljes önmegtagadásban éltek, és hordozzátok Értem a keresztet.”
†
“Jézust a világ végezetéig keresztre szegezik a bűnös emberek a lelkükben. Mi keresztények, soha ne akarjunk mást látni, mint Őt, az Ő Szent Vérétől áztatott drága Szent haldokló Testét a keresztfán! Kérjük kegyelmét, hogy legalább részben fogjuk fel, mekkora árat fizetett a lelkünkért. Akkor biztosak lehetünk abban, hogy sokkal nehezebben tud rászedni a sátán. Bűnt soha el ne kövessünk, és vigyázzunk, hogy ne is botladozzunk!”
XII. Jézus meghal a kereszten
“Meghaltam mindannyiótokért. Külön-külön is. Ma különösen kérlek titeket, akiknek szívükhöz eljutnak szavaim, ti is adjátok oda életeteket felebarátaitokért! Nagyon sok lélek menekülne meg az örök kárhozattól, ha nem sajnálnátok Nekem adni életeteket engesztelő áldozatul!”
“Meghaltam, hogy ti éljetek – Énáltalam.”
“A földön minden mulandó. A te életed is. Jobb, ha már jó előre meghalsz e világnak, és minden csábításának. Akkor nem ér váratlanul, és biztos helyed lesz a mennyben.”
„Meghaltam értetek a kereszten. Ti is haljatok meg a bűnnek, és akkor feltámadtok az örök életre.”
„Drága jó Jézusom! Miértünk haltál kínhalált. Irántunk való végtelen szereteted vitt fel a Golgotára. Kérünk, adj nekünk is a Te lángoló szeretetedből, hogy viszontszerethessünk Téged, és Irántad való szeretetből mindig ellene mondjunk a bűnnek. Mi is meghaljunk a világ összes élvezetének, és egyedül a Te Szíved szeretetének édességét birtokoljuk, és egész életünkben csak Neked szolgáljunk.”
XIII. Jézus Testét leveszik a keresztről és fájdalmas Anyja ölébe fektetik
“Szent Anyám ma is halott gyermekeit fogadja ölébe. Ők a bűnben raboskodó – bár testben még élő, de lelkileg halott gyermekek. Őértük hullatja véres könnyeit. Őértük jelenik meg a föld minden táján, hogy anyai szeretetének lángjával lángra gyújtsa a kihűlt kőszíveket, és feltámassza lelküket az örök szeretetre.”
“Nézd a fájdalmak Anyját! Íme, a te Anyád. A te, és mindnyája- tok vétke tette ezt Vele. Ővele, Aki bűnt soha nem követett el. Aki mindhalálig megmaradt Tisztának, Szűznek és Szeplőtelennek. Tiszteld Őt! Azonosulj Vele fájdalmas kínszenvedéseiben! Sirasd meg bűneidet, amelyek miatt Én a fájdalmak Férfija lettem”!
“Tiszteld Anyámat! Ő a tiéd is, hisz a legfájdalmasabb haláltusámban adtam Őt neked. Ő ezt komolyan veszi. Támogat, kísér, szeret. Ha viszontszereted, elvezet akaratom megtételére. Neked is azt mondja, amit Kánában: Tedd meg, amit Jézus mond! Karjaiban mindig menedékre találsz.”
„Amikor levettek a keresztről, Szent Anyám fogadott az ölébe. Ti is fogadjatok Engem a szívetekbe minden szentáldozáskor olyan nagy szeretettel, ahogyan ezt Ő tette. Kérjétek meg Őt, tanítson meg titeket Engem szeretni. Kérjétek el az Ő Szeplőtelen szeretettől lángoló Szívét!”
†
“Fájdalmas Szűzanyám! Csak a könnyeid ömlenek némán. Sokba került Neked a mi megváltásunk. Te, az Úr alázatos Szolgáló- leánya ezt is elfogadtad. Odaadtad Őt, Akit teljes Szívedből szerettél. Őt, a legkedvesebbet, a legdrágábbat, a legédesebbet. Őt, a Te Egyetlenedet, Aki szűzi tiszta Testedből öltött Testet. Akit a világra szültél, Akit dajkáltál, Akivel a gyilkos Heródes elől menekültél. Miért?… Azért, hogy teljesítsd az Atya akaratát. Azért, hogy most lemondj Róla, a Legkedvesebbről, az Egyetlenről. És Őhelyette megkaptál minket, esendő nyomorult bűnösöket, hogy véres könnyeket hullass értünk. A világ minden tájára eljössz, hogy figyelmeztess:”Tartsatok bűnbánatot! Imádkozzatok! Szeressétek a végtelenül megsértett jóságos Atyát!” Bárcsak meghallgatnánk szavad, és ne okoznánk csalódást Neked!
XIV. Jézus Holttestét sírba teszik
“Ó mily nagy volt Szent Anyám fájdalma, amikor Engem a sírba helyeztek! Egyre csak ezt hajtogatta: Nincs többé Fiam!!! És keservesen, vigasztalhatatlanul sírt. Csak mint pislákoló mécses lobogott halványan gyászoló anyai Szívében a hit lángja. Harmadnapra feltámadok. Most földi gyermekeinek tengernyi bűnét látva állandóan, véget nem érően könyörög értetek. Abban reménykedik, hogy megmenekülnek gyermekei a sírtól, az örök kárhozattól.”
“Meghalt, elernyedt Testemet sírba helyezték. Tanítványaimat kétely gyötörte. Csak Szent Anyám Szeplőtelen Szíve világított, mint az élő hit lobogó mécsese. Vajon hiszel-e Bennem, a Mindenhatóban, amikor kudarcok érnek? Ki tudod- e mondani élő hittel: Atyám, ne az legyen, amit én akarok, hanem amit Te? (Mk.14;36.) Pedig itt kezdődik a Krisztus-követés.”
“Tested, amelyet most annyit kényeztetsz, hamar sírba kerül. Inkább jöjj, töltekezz fel szentségeimmel! Meríts Belőlem erőt, hogy aztán másokban Engem szolgálj! Csak így tudlak majd megjutalmazni szeretetedért.”
„Amikor sírba helyeztek, Szent Édesanyámat csak az tartotta életben, hogy hitte: harmadnapra feltámadok. Ti is, amikor nagy fájdalom nehezedik a szívetekre, higgyétek, hogy egyszer minden elmúlik, és a mennyben, örök boldogságban fogtok élni.”
†
Drága Szűzanyám! Már holtan sem lehet a Tiéd Szent Fiad. Elnyeli Őt a sírkamra. Ha az isteni erő nem támogatna, beleszakadna szeretettől lángoló Szeplőtelen Szíved. De ahol a keserűség, ott segít a kegyelem. A Te hited a legerősebb: Meglátod Őt harmadnapra. De addig… Ez a legkínzóbb várakozás!”
XV. Jézus halottaiból föltámad
“Amikor eljön a béke korszaka, miután megtisztítottam e bűnökkel terhelt világot, feltámasztom Egyházamat. Egy akol lesz, és egy pásztor. Akkor megosztom nyájammal feltámadásom örömét. Mindnyájan Engem, a Feltámadottat fognak hordozni a szívükben. Boldogságuk és lelki gazdagságuk határtalan lesz. Az Én békémet adom nekik. Akkor beteljesedik prófétám szava:…ekevassá kovácsolják kardjukat, és lándzsájukat szőlőmetsző késsé. Nemzet nem emel kardot nemzet ellen, és nem tanul többé hadviselést. Jákob háza, gyertek, járjunk az Úr világosságában!” (Iz.2;4-5.)
“Feltámadtam. Legelőször Anyámnak jelentem meg, hogy szerető csókommal megvigasztaljam, megörvendeztessem Szeplőtelen Szívét. Életének legnagyobb boldogsága ez a találkozás volt. Aztán megjelentem Mária Magdolnának, majd a még mindig kételkedő apostolaimnak. Ha ti úgy láttatok volna; halálra gyötörten, sebekkel borítva, vérrel áztatva, latrok között keresztre szegezve; vajon elhittétek volna, hogy Én az Isten Fia vagyok? Vigyázzatok, ne ítéljétek el apostolaimat!”
“Neked is ezt akarom mondani: Jöjjetek Atyám áldottai! Országom nyitva áll, de csak az igazak előtt. Helyet készítettem neked is. Tudod hogyan? Ott a Golgotán, keresztre szegezve, Véremet ontva, a legkínzóbb haláltusában haldokolva. Utolsó sóhajommal feléd kiáltottam: Szomjazom! Add Nekem az életedet, és Én feltámasztom!”
†
“Feltámadott! Él! Örökkön örökké él!!! Beteljesítette ígéretét. Ő mindig beteljesíti, mert Ő igaz. Ő a mi Reményünk. Mert ígérete nekünk is szól. Nem nyelnek el a sírnak hantjai. Csupán földi ruhánktól, testünktől szabadulunk meg. A lelkünk él, és a testünk is fel fog támadni; és ujjongva fogja hirdetni Isten irgalmát örökkön örökké!”
szombat
Az Élet Igéje - 2011. április
„ Ne az legyen, amit én akarok, hanem amit te!” (Mk 14,36) ... ...
Jézus
az Olajfák hegyén volt, a Getszemáni kertben. Elérkezett a várva-várt
óra, egész életének kulcspillanata. Földre borult, és bensőséges
bizalommal atyjának nevezve Istent, hozzá fohászkodott, hogy ne kelljen
„kiinnia a kelyhet”[1], vagyis szenvednie és meghalnia. Azt kérte, hogy múljon el ez az óra, aztán mégis teljesen az Ő akaratára hagyatkozott:
„Ne az legyen, amit én akarok, hanem amit te!”
Jézus
tudta, hogy szenvedése nem a véletlen műve, és nem egyszerűen emberi
döntések következménye, hanem Isten terve. Az emberek ítélik el és
utasítják őt vissza, de a „kehely” Isten kezéből származik.
Jézus
azt tanítja, hogy az Atyának mindnyájunkról van egy szeretetterve, hogy
személyes szeretettel szeret, és ha hiszünk a szeretetében, és
válaszolunk rá – ez ugyanis a feltétel –, akkor Ő mindent a javunkra
fordít.
Jézus
életében semmi nem történt véletlenül, még a szenvedés, még a halál
sem. Ezt követte a feltámadása, amit ebben a hónapban ünneplünk.
A
feltámadt Jézus példájának kell fénylenie a mi életünkben is. Mindent,
ami bekövetkezik, ami történik, vagy ami körülvesz bennünket, ami
fájdalommal tölt el, úgy kell látnunk, mint a szerető Isten akaratát,
vagy mint amit Ő megenged, mert azzal is szeret bennünket. Így minden
értelmet nyer. Felfedezzük, hogy minden végtelenül hasznos: az is, ami
érthetetlennek, ami képtelenségnek tűnik az adott pillanatban, sőt az
is, ami olyan halálos aggodalommal tölt el, mint amit Jézus élt át.
Elég, ha az Atya szeretetébe vetett teljes bizalommal ismételjük Vele
együtt:
„Ne az legyen, amit én akarok, hanem amit te!”
Az
Ő akarata az, hogy éljünk, hogy örömmel adjunk hálát neki az élet
ajándékaiért. Nem úgy van, mint ahogy sokszor mi gondoljuk: nem
rendelkezés, hogy bele kelljen törődnünk, bármennyire fájdalmas is, és
nem életünk monoton cselekedeteinek elszórt ismétlődése.
Isten
akarata az a hang, amely folyton megszólít és hív; az a mód, ahogyan
Isten kifejezi szeretetét, hogy nekünk adja az Élet teljességét.
Leginkább
a Naphoz lehet hasonlítani: sugarai az Ő akarata, velük szól
mindnyájunkhoz. Mindenki a saját sugarán halad, amely különbözik a
mellette lévő sugártól, de mindegyik a Nap sugara, Isten akarata.
Mindannyian egyetlen akaratot teszünk, Istenét, de ez mindenki számára
különböző. Azután a sugarak minél közelebb kerülnek a Naphoz, annál
közelebb kerülnek egymáshoz. Minél közelebb jutunk Istenhez azzal, hogy
egyre tökéletesebben tesszük isteni akaratát, annál közelebb jutunk
egymáshoz is, amíg végül mindnyájan egy leszünk.
Ha
így élünk, akkor életünkben minden megváltozhat. Ahelyett, hogy csak
azok felé fordulnánk szeretettel, akik rokonszenvesek, képesek leszünk
odalépni mindenkihez, akit Isten akarata mellénk állít. Ahelyett, hogy
a számunkra kedves dolgokat keresnénk, tudni fogjuk azt választani,
amit Isten sugall nekünk. Ha megpróbálunk ráfeszülni az isteni
akaratra, ami az adott pillanatra vonatkozik („amit te akarsz”), el
tudunk majd mindentől szakadni, még önmagunktól is („ne az legyen, amit
én akarok”). Így teszünk majd, annak ellenére, hogy nem az elszakadást
keressük, hanem egyedül Istent; örömünk pedig teljes lesz. Elég, ha
belemerülünk az adott pillanatba, és teljesítjük az Ő akaratát a
jelenben ezt ismételgetve:
„Ne az legyen, amit én akarok, hanem amit te!”
Az
elmúlt pillanat nem létezik már, az eljövendő nincs a birtokunkban még.
Olyan ez, mint amikor vonaton utazunk: hogy célba érjünk, nem járkálunk
fel és alá, hanem nyugodtan ülünk a saját helyünkön. Ugyanígy kell a
jelen pillanatba helyezkednünk: az idő vonata halad magától. Istent
csak a nekünk megadatott jelenben tudjuk szeretni, és úgy, hogy
kimondjuk az erős, a teljes, a cselekvő igen szót az Ő akaratára.
Szeressük
hát a mosolyt, amelyet adnunk kell, a munkát, amelyet el kell
végeznünk, az autót, amelyet vezetünk, az ételt, amelyet el kell
készítenünk, a tevékenységet, amelyet szervezünk, azt az embert, aki
szenved mellettünk!
A
próbatételek és fájdalmak sem tölthetnek el félelemmel, ha Jézussal fel
tudjuk fedezni bennük Isten akaratát, a szeretetét irántunk. Sőt így
imádkozhatunk:
„Uram,
add meg nekem, hogy semmitől se féljek, mert mindaz, ami történik, nem
más, mint a Te akaratod! Uram, add meg, hogy ne vágyjak semmire, mert
nincs kívánatosabb, mint a Te akaratod!
Mi számít az életben? A Te akaratod.
Add,
hogy semmi ne csüggesszen el, mert minden mögött ott van a Te akaratod!
Add, hogy semmivel ne dicsekedjek, mert minden a te akaratod szerint
van!”
Chiara Lubich
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)