...És én, Uram? (írta Szunyogh Xavér Ferenc)

Bevezetés
Az Úr Jézus áll elôttem -- maga az én Uram és az én Istenem... Maga küzd, maga szenved, hogy lelkemben felkeltse a megszentelôdéshez szükséges lelki készséget... Nem vonakodik... nem borzad vissza... a legnagyobb szenvedést is elviseli... És én? Elutasíthatnám ezt a keresztet, amely oly kicsiny és könnyű, azzal összemérve, melyet az Úr hordozott!? Elutasíthatnám a keresztet, mely megôrzi az embert a bukástól, segít kötelességeim teljesítésében, amikor maga az Üdvözítô ad példát...?! Nem lennék-e gyáva... hálátlan... esztelen... nem hiányozna-e belôlem minden szeretet az én Üdvözítôm iránt?!

Elsô állomás
Jézust halálra ítélik
Nem lenne hatalmuk felette, ha Ô maga nem akarta volna. De Jézus teljesen aláveti magát az Atya akaratának. És én? -- Én is átadom magamat fenntartás nélkül, teljesen... a nehézségekben is! Krisztust ártatlanul ítélik el, de hallgat... És én? Én sem fogok a szükségesnél jobban törôdni az emberek ítéletével, még ha elítélnek is!
Pilátus tudja, hogy az Úr ártatlan, és mégis elítéli könnyelműen.
És én? Én nem ítélek könnyelműen? Nem gyanúsítok? Nem rágalmazok másokat?

Második állomás
Jézus vállára veszi a keresztet
Jézus örömmel veszi magára helyettünk a keresztet... És én? Én is örömmel fogadok el az Atya kezébôl minden keresztet. Jézus tudta, hogy a keresztbôl fakad üdvösségünk. És én? Imádkozom, hogy tudjak hinni keresztem jó eredményében. Jézus tanításával példát akar adni: ,,Aki engem akar követni, vegye fel keresztjét, és úgy kövessen engem...'' És én? Felveszem keresztemet és megyek utána.

Harmadik állomás
Jézus elôször esik el a kereszttel
Jézus, a Mindenható, a föld porában! -- És én? Büszkélkedhetem-e? Szégyenlem hiúságomat és nagyravágyásomat, mert miattuk kellett az én Uramnak megalázkodnia.
Mily nyersek az elesett iránt a zsidók! Szidják, gúnyolják, verik... És én? Megértô leszek az elesettek iránt és gyámolítom ôket. Bűneim nyomják a földre az Urat! -- És én? Bűnbánatot akarok tartani!

Negyedik állomás
Jézus édesanyjával találkozik
Gyermek még anyját úgy nem szerette, mint Jézus... És mégis csak egy pillanatra áll meg, azután folytatja keresztútját. -- És én? Nem engedem magamat én sem emberi tekintetbôl és természetes szeretetbôl eltántorítani az Úr útjáról.
Mária szívébe véste szent Fia sebeit... És én? Kérem az Urat, hogy sebeivel stigmatizálja lelkemet.
Mennyit szenved kölcsönösen a két szeretô szív! Hogy átérzik egymás fájdalmát! -- És én? Kérem az Urat, hogy ez a példa keltse fel bennem a résztvevô szeretetet és a másokon való segítés eleven vágyát.

Ötödik állomás
Cirenei Simon segít Jézusnak vinni a keresztet
Az isteni akarat megnyilatkozása ez, mely kívánja az ember közreműködését Krisztus mellett... És én? ,,Én betöltöm testemben Krisztus szenvedéseinek mintegy elmaradott részét az Ô testéért, ami az Egyház.'' (Kol 1,24)
Simon haragos, közömbös, csak a kényszerítésnek enged. Jézus egyedül van most is... És én? Hányszor találok szenvedéseimben csak közömbös embereket -- vagy kárörvendôket... Az Úr segítségében bízom ilyenkor egyedül.
Késôbb Simont is átjárja a részvét, s önként vállalja terhét...
És én? Én is -- ha eleinte zúgolódva és elégedetlenkedve vettem is fel keresztemet, most leteszem ezt a lelkületet, és készséges lélekkel akarom tovább hordani keresztemet.

Hatodik állomás
Veronika letörli Jézus arcát
Az üldözött és elhagyatott Jézus nem megy el egy szegény jó lélek elôtt figyelmetlenül. Megáll, hogy kedvére legyen... És én? Én se fogok bajaimban tüskés lélekké, érzéketlenné válni, önzôvé lenni. Ügyelek másokra, és ha nekem rossz kedvem van, nem rontom el mások örömét.
Jézus ezért a csekély szolgálatért is nagy jutalmat ad... És én? Én is szeretném észrevenni a szeretet legkisebb megnyilatkozását, és hálás akarok lenni érte.
A csôcselék dühöng és gúnyolja Veronikát, de ô nem törôdik ezzel... És én? Én sem akarok törôdni mások hitetlenségével, gúnyolódásával, sôt fenyegetésével sem, ha Krisztusnak és az Ô szent jegyesének, az Egyháznak szolgálatára lehetek.

Hetedik állomás
Jézus másodszor esik el a kereszttel
Ilyen az emberi segítség... Nem sokat ér, mert csak ímmel-ámmal végzik. -- És én? Én is csak ilyen vagyok. Segíts Uram, hogy más tudjak lenni!
Jézus felkel magától, mert tudja, hogy éppen ez a szenvedés szolgál az emberek üdvösségére... És én? Ó, bárcsak érteném, mily nagy dolog másokért szenvedni! Felajánlom szenvedéseimet azokért, akiket szeretek, felajánlom az emberekért, a társadalom bajaiért, hazámért, Egyházamért... Mennyivel könnyebb így a szenvedés! Az én bűneim nyomják másodszor Jézust a földre, a bűneim, melyekbe újra és újra visszaesem... És én? Kérem az Úr kegyelmét, hogy erôs fogadásomat megtarthassam, és állhatatos, erôs, kitartó lehessek!

Nyolcadik állomás
Jézus szól a síró asszonyokhoz
Jézus nagy szívének szép tanújele. Ennyi szenvedés között a sírás- jajgatás miatt, nem lesz -- mint mások -- türelmetlenné... És én? Én is szeretnék minden körülmények -- még a nehézségek -- között is türelmes lenni embertársaimhoz.
Most sem magára gondol az Úr, hanem hivatására, és oktatja ôket... És én? Én is szeretnék elsôsorban másokra és a kötelességeimre gondolni. Bármilyen hangulatban vagyok is, kötelességemet tovább végzem.
Jézus arra tanít, hogy ha mégis magunkra gondolunk, akkor elôször bűneinkre gondoljunk... És én? Én úgy futok bűneimtôl, oly könnyen elaltatom lelkiismeretemet, oly könnyen feledem lelkem koldusállapotát! Komoly lelkiismeret-vizsgálatot tartok...

Kilencedik állomás
Jézus harmadszor esik el a kereszttel
Nem a kereszt -- a bűnök terhe nyomja le az Urat. -- És én? Én nem tudom átérezni a bűn iszonyú voltát, hiszen akkor jobban irtóznám tôle... Földreroskadó Jézusom, taníts meg rá!
De Jézus nem maradt lenn. Újra felkel, és kitart a végsôkig! --
És én? Én is újra meg újra fel akarok kelni! Ki akarok tartani a bűn ellen való küzdelemben, számtalan bukásom ellenére is; a végsôkig! Meg akarom tanulni, hogy földi életünk folytonos felkelés és újrakezdés...
Jézus ismételten való földre roskadása intô jel a visszaesô bűnösök számára. -- És én? Vajon én nem tartozom-e közéjük? Nincs-e valamilyen bűnös szokásom, mely újra és újra bukásba sodor? Szakítok vele!

Tizedik állomás
Jézust megfosztják ruháitól
Hogy Jézus áldozata teljes legyen, megfosztják mindenétôl. Így lett teljes az Ô áldozata. -- És én? Én is szeretnék egyesülni az Úr áldozatával! Segíts Uram, kivetkôzni magamat teljesen a teremtményekhez és önmagamhoz való ragaszkodásomból!
Ruházkodásomban és ételben-italban való mértéktelenségem juttatta ide az Urat. -- És én? Erre gondolva, tudnék-e továbbra is hiú és kényes lenni? A kereszt alatt komolyságot és fegyelmet tanulok. Ruháitól megfosztva, a megbecstelenítést is elszenvedte a szűzies Úr, türelmesen. És én? Én is el akarom viselni, ha az emberek félreismernek, megrágalmaznak, becsületemtôl megfosztanak. Az Úr példájából merítek erôt. Arra gondolok, hogy az Úr ismeri az igazságot, és kellô idôben igazolni fog.

Tizenegyedik állomás
Jézust a keresztre szegezik
Krisztus irántunk való szeretetének mily felséges kinyilatkoztatása!
,,Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért...'' (Jn 15,13) -- És én? Felszítom szeretetemet... ,,Ki szakíthat el tehát minket Krisztus szeretetétôl?'' (Róm 8,35) Jézus szeretete áldozatos volt. -- És az enyém? Tudok-e én is áldozatosan szeretni? Megteszem azt az áldozatot, amit most kíván tôlem az Úr?
Bűnös szenvedélyeink kovácsolták Krisztus szögeit... -- És én?
Lemondok a... bűnös szenvedélyemrôl!

Tizenkettedik állomás
Jézus meghal a kereszten
Meghalt az Úr, mert így kívánta Isten igazságossága... És én? Gondolok- e Isten igazságosságára? Nem felejtem el a kereszt tanítását, hogy az Úr igazságos bíró, aki egyszülött Fiának sem kegyelmez, és félelemmel munkálkodom lelkem üdvösségén.
Majd feltámad a bizonyosság nagy tudata: ,,Beteljesedett!'' (Jn 19,30) -- a megváltás műve. Egy csepp vér a keresztrôl lemossa minden bűnömet. -- És én? Hálát adok ezért, azután imádom Krisztus keresztjét -- és jobban odatapadok a kereszthez, üdvösségem zálogához.
A keresztségben Krisztus keresztjével jelöltek meg homlokomon, hogy megvalljam hitemet. -- És én? Megteszem-e? Megvallom-e tetteimben, hogy a ,,keresztre feszített'' híve vagyok?

Tizenharmadik állomás
Jézus testét leveszik a keresztrôl
A szent Test ott fekszik édesanyja ölében. -- És én? Nem feledkezem meg soha a boldogságos Szűzrôl, mert Nála mindig megtalálom az Úr Jézust.
Ha nem volna még elég erôs bánatom, nézem az Istenanya nagy fájdalmát, és kell siratnom a bűnt, mely ily nagy fájdalmat okozott...
Mily készséggel végzik a szeretô szívek Jézus testével az utolsó szolgálatot! -- És én? Én is úgy teljesítem a mai napon is kötelességeimet, mintha az utolsó szolgálatot tenném ezzel az Úrnak?

Tizennegyedik állomás
Jézust sírba teszik
Látszatra vége mindennek, hiábavaló lett Krisztus élete... De jött a húsvét hajnala, jött a feltámadás! -- És én? Én sem csüggedek, ha látszatra hiábavaló minden jó törekvésem, hanem hiszek a jónak gyôzelmében, hiszek a legnagyobb sötétség közepette is a feltámadásban!
A keresztségben mi is meghaltunk, és eltemettettünk Krisztussal a halálra, s azután majd feltámadunk az életre. -- És én? Eltemetem a régi embert bűneivel, és egyre jobban ellene mondok a Sátánnak és a világ pompájának, hogy Krisztussal élhessek, és az erényekben gyarapodhassak...
A szentáldozásban szívembe száll az Úr. Olyannak kell lennie szívemnek, mint egy új, tiszta sírnak. -- És úgy akarok élni, hogy tetteimben mindig visszatükrözôdjék: Jézus lakik a szívemben!

Boldog Prohászka Ottokár

A földön járó Úr Jézus szelleme az áldozat szelleme volt. Szemei elôtt lebegett küldetése, érezte a nagy terhet, mert vitte a világ bűneit, s e nagy föladathoz megfelelô lelkület járta át szívét: ,,Keresztséggel kell megkereszteltetnem, és mint szorongattatom, míg be nem végeztetik'' (Lk 12,56). Szívszorongva jár az Úr. Beszél kenyérrôl, melyet mások nem látnak, kelyhérôl, melyet innia kell; mint áldozati bárány jár, kinek torkára van szegezve a kés; érzi s fölajánlja magát. Szíve ez a tüzes gyökér, mely már-már kivirágzik öt piros rózsában; lelke pedig kifeszíti szárnyait, hogy árnyékával oltalmazza a bűnös földet addig is, míg engesztelô vérével meghinti göröngyét. Ó édes szent, nemes, könnyes lelke Krisztusnak... Nyomdokaidban akarunk járni!

Elsô állomás
Jézust halálra ítélik
Imádunk Téged, Krisztus és áldunk Téged!
Mert a Te szent kereszted által megváltottad a világot.
Az Úr türelmének ékesszóló kifejezése az Ô néma ajka. Ez a csend hangos, ez a némaság kiált; Pilátus bámulja. Ez a ,,vir potens sermone'' [szavaiban erôs férfi] önmagát nem védi; pedig sürgetné Atyja dicsôsége, önmagának igazolása, botrányok megakasztása. De minek szólna ajka, mikor kiált egyénisége, ártatlansága? Minek a vad orkán ellen kiáltani szóval, s a buta erôszak ellen küzdeni hanggal? Hagyta maga fölött eltombolni az árt, s meghajolt alatta földig, mint a mezei virág a szélben. Erôszakkal szemben a lélek gyôzelme a türelem, vagyis a fölségnek önmagába vonulása.
Könyörülj rajtunk, Uram! Könyörülj rajtunk!
És a tisztítótűzben szenvedô lelkeken!

Második állomás
Jézus vállára veszi a keresztet
Imádunk Téged, Krisztus és áldunk Téged!
Mert a Te szent kereszted által megváltottad a világot.
Mezítláb, töviskoszorúval a fején, vállán a kereszttel teszi meg Jézus az utat, melyet keresztútnak hívunk. Ezt az utat behintette könnyeivel, vérével; ez úton járt az üdv, a hit, a szánalom, a szeretet. Ez úton csúszott térden a kereszténység; véres nefelejts nôtt ki Jézus minden könny- és vércseppjébôl. 1900 év óta jár ez úton az áhítat; izzó légáram csapja meg az arcát; itt állomást tart, nem tud elôre menni, gyökeret ver lába; tizennégyszer megáll, s elgondolja: mit tett, mit szenvedett értem az Úr!
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedô lelkeken!

Harmadik állomás
Jézus elôször roskad le a kereszt alatt
Imádunk Téged, Krisztus és áldunk Téged!
Mert a Te szent kereszted által megváltottad a világot.
Jézus szemeiben ez az út ,,királyi út''; igaz, hogy az áldozatoknak, de egyszersmind a felszabadításnak útja. Látja lélekben a romlás útjait, látja a predesztináció sötét titkait, és elindul nagylelkűen megváltani az embert. Az odaadás, a készség, a végleges megfeszülés indulataival jár ez az elgyötört ember; Isten várát be kell vennie, az emberi elfogultság, s ösztönösség falait le kell törnie; a kereszt zászlaját a világ fokára kell tűznie, azért megy, tántorog, elesik s újra felkel, s újra indul lelkünk Ura és Királya. Ó, gyalázatba, kínba, gyöngeségbe merült Jézusom, mibe került Neked szabadságom! Hogy vívtál, hogy küzdtél, mert szerettél! Küzdeni és áldozni, ha kell, vérezni akarok érted -- kitartok Melletted ,,usque ad sanguinem'' [egészen a vérontásig].
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedô lelkeken!

Negyedik állomás
Jézus édesanyjával találkozik
Imádunk Téged, Krisztus és áldunk Téged!
Mert a Te szent kereszted által megváltottad a világot.
Az Úr Jézus a maga szenvedését és halálát nem vésette kôbe, fába; leírták ugyan néhány sorral az Evangéliumban, de az ugyancsak kevés; hanem igen, belenyomta a szívekbe, s a leghívebb s a legmélyebb, s a legremeklôbb s ugyancsak szenvedéses lenyomatát a Szent Szűz szíve ôrizte. Szent sebeit, kékségeit, fájdalmait s fohászait a kereszténység vigaszára a Szent Szűz szívére bízta. Itt vannak eltéve, itt sértetlenül megôrizve, s aki a fájdalmas anya szívébe tud hatolni, az ott megtalálja a maga szomorú fölségében Krisztus élô, s folyton sajgó kínszenvedését. Így kell hordoznom nekem is Uram szenvedését szívemben. Nem, nem felejthetem. S ez a szenvedés ôrzi annak a tôrrel átdöfött szeráfnak is képét, ki a kereszt alatt áll, s azt mondják róla: ,,az ô anyja''.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedô lelkeken!

Ötödik állomás
Cyrenei Simon átveszi a keresztet
Imádunk Téged, Krisztus és áldunk Téged!
Mert a Te szent kereszted által megváltottad a világot.
Az Úr útja tipikus út, a keresztviselés útja. Keresztet visel mindenki, de kevesen járnak a királyi keresztúton, melyet Jézus érzelmei avatnak ilyenné. A latrok is a keresztúton járnak, a bôsz tömeg is azt tapossa, de nem mennek rajta a megilletôdés és penitencia szellemében; keresztet hordanak a világ pogány útjain. Cyrenei Simon is csak kényszerülve viszi a keresztet, de aztán beletörôdik, s részvéttel, szeretettel a szenvedô Jézus iránt megy rajta. Ez a mi típusunk. Természet szerint iszonyodunk a kereszttôl, de az események rákényszerítenek. Ó, vigyük Jézus keresztjét, vagyis vigyük keresztünket Jézus érzelmeivel; vigyük bűneinkért, vigyük másokért, vigyük Krisztust utánozva, akkor vad, bôsz, profán tömeg közt is, hitetlenek és elkeseredettek közt is járva keresztünkkel, Krisztus királyi keresztútján járunk.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedô lelkeken!

Hatodik állomás
Veronika kendôjével letörli Jézus verítékét
Imádunk Téged, Krisztus és áldunk Téged!
Mert a Te szent kereszted által megváltottad a világot.
Ecce homo! Íme, mennyire alázta meg magát, ember lett, sôt szenvedô, elkínzott ember lett! Nézzünk arcába, melyet a szenvedô Úr Jézus az Ô résztvevô szolgálójának, Szent Veronikának kendôjébe nyomott emlékül s hálából. Verjen gyökeret lábunk; nem moccanhatunk, hisz az Ô vérét taposnók; nézzünk fel Hozzá az imádás, a borzalom, a viszontszeretet viharos érzelmeivel. Ez az arc beleég lelkünkbe; ez a szenvedés és szeretet áthasítja szívünket. Ah, Uram, Édes Uram, hogy éppen így jöttél, így tekintettél reám, a szeretetnek ez önfeledésével. Te édes, fölséges, imádandó ember! Hogy tárod ki szánakozó szívednek világát, Te édes szamaritánus! Ah, Uram, nagy a Te érdemed! A Te arcod az Isten kegyelmének, mértékének és erejének szimbóluma! Semmi sem állhat ellent Neki! Mindenki nyerhet már bármily nagy kegyelmet. Ami tövis volt, abból virág lehet; ami rongy volt, királyi palást lehet; ami seb volt, tiszta szépség lehet Krisztus keze által.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedô lelkeken!

Hetedik állomás
Jézus másodszor roskad le a kereszt alatt
Imádunk Téged, Krisztus és áldunk Téged!
Mert a Te szent kereszted által megváltottad a világot.
Mily alázattal, mennyi önmegtöréssel jár az Úr Jézus a keresztúton, a penitencia útján! Ily testi-lelki önmegtagadással kell nekünk is bűneinkért eleget tennünk. Kell! A bűnös léleknek nincs más ruhája, mellyel meztelenségét takarja, mint a penitencia. A penitencia lelki, belsô érzület, de okvetlenül van külsô megnyilatkozása, s az a szenvedés a bűnért. Krisztus megmutatta, s a krisztusi lelkek mind így értették. Két eszközt ismerünk az elégtételre: itt a földön Jézus vérét, a túlvilágban a tüzet. Vér, mely sajgó sebekbôl csepeg, mely ostorcsapások alatt hull, mely szúró tövisek alól gyöngyözik... és tűz, az a lángpallos, az a nyíl, lángnyelv, mely behat a lélekbe is, s megveszi rajta a bűn elégtételét.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedô lelkeken!

Nyolcadik állomás
Jézus szól a síró asszonyokhoz
Imádunk Téged, Krisztus és áldunk Téged!
Mert a Te szent kereszted által megváltottad a világot.
Jézus tanítványainak körében kitűnnek az asszonyok; gondozták a Mestert, megosztották vele vagyonukat. Többen közülük kísérik a Mestert, függnek ajkán s lelkén. Jeruzsálem leányai siratjá keresztútján, s fölfeszíttetésekor is az asszonyok egyetlen hívei, kik e borzalmat távolról nézik. Mily vigasztaló mindez a Mesterre; de Ô, ki végtelenül szereti a viszontszeretôket, önmagukra, lelkükre, üdvükre irányítja figyelmüket, mintha mondaná: Úgy sirassatok, azzal a szeretettel, melytôl magatok szebbek, nemesebbek, kitűnôbbek lesztek.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedô lelkeken!

Kilencedik állomás
Jézus harmadszor roskad le a kereszt alatt
Imádunk Téged, Krisztus és áldunk Téged!
Mert a Te szent kereszted által megváltottad a világot.
Jézus pihegve, lélekszakadva, háromszor térdrerogyva, s arcraborulva, a húsvéti ünnepre Jeruzsálembe csôdült zsidóságnak szemei elôtt vonul fel a Kálváriára. Ez az Ô stílusa. Csendben, éjjel jött, senki sem vett róla tudomást Betlehemben, és az angyalok maroknyi szegény népet küldenek jászolához; most pedig saját gyalázatát a zsidóság vallási és nemzeti ünnepével azonosítja. Akkor éjfélkor jött, és barlangba rejtôzött. Most délben jön, s a hegy tetején mutatkozik be! Ó, Jézus, hogy tudtál Te megsemmisülni! Hogy nem kértél, s nem igényeltél a világtól semmit! Hogy taposod egymagad emberi gondolatoktól eltérôen a Te utaidat! Ez nem gyöngeség, hanem erô; nem szolgaság, hanem fölény. Az alázat és megalázódás csak akkor érték, ha erôbôl való, s ha erô eszközli; az alázat nem passzivitás, nem élettelenség!
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedô lelkeken!

Tizedik állomás
Jézust megfosztják ruháitól és epével itatják
Imádunk Téged, Krisztus és áldunk Téged!
Mert a Te szent kereszted által megváltottad a világot.
Levetkôztetik Jézust, ki mélyen megszégyenülve, véres mezítelenségében jelenik meg a világ elôtt. Ez a mezítelenség, mely telítve van lélekkel, fájdalommal s erôvel, senkiben sem tesz kárt. E nélkül azonban rendesen ösztönös hatalom az, mely megzavar és pusztít. Késôbb elosztják ruháit, sorsot vetnek köntösére; hiszen Neki azokra már nem lesz szüksége! Mily kegyetlen fosztogatása a szegény szenvedônek! Jézus ezt látja, hallja; édesanyja nézi... Ó ti szegény számkivetettjei az emberi szívtelenségnek! Jézusom, ne bántsa szemedet lelki mezítelenségem; nem akarok kivetkôzni sem erénybôl, sem kegyelembôl, de még a kegyeletbôl sem. Nem prédálom el gyöngyeimet, nem vetek sorsot királyi palástomra. Sôt felöltözködöm Beléd, ezt akarja apostolod; ,,öltsétek fel Krisztust'', erényét, szellemét. Mezítelenséged kínjaira kérlek, öltöztesd fel lelkemet erôbe és szépségbe!
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedô lelkeken!

Tizenegyedik állomás
Jézust keresztre szegezik
Imádunk Téged, Krisztus és áldunk Téged!
Mert a Te szent kereszted által megváltottad a világot.
Azután felemelték az átok fáján dühüknek áldozatát, azt a ronggyá tépett szent testet, a kínszenvedô Jézust, az átok és káromlás céltábláját. Átkozott, ki a fán függ... visszhangzott a tömegben. Permetezô négy sebét kitárta Krisztus az érzéketlen világra; véres sugarakat lövelt belôlük, hogy stigmatizálja a szíveket. Végigtekintett bágyadt szemével a gyűlölség és elvakultság viharzó tengerén; könnybelábadt szeme, elhomályosult körötte a világ, megfürösztve látta könnyeiben!... Ott állok magamban... az Isten végtelen szeretetének igézetében; lelkemet elfogja a könyörület, s az imádás mély érzése, szemembe könny gyűl, lehajtanám fejemet, de a kereszt vonz, késztet, hogy nézzek Rá, mert ,,Rám néznek és sírnak'', -- ígéri.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedô lelkeken!

Tizenkettedik állomás
Jézus meghal a kereszten
Imádunk Téged, Krisztus és áldunk Téged!
Mert a Te szent kereszted által megváltottad a világot.
Mit adtunk Neked, Uram, Neked, kit szeretnünk és imádnunk kellett volna? Eljöttél, s barlangba szorultál; körülnéztél s Egyiptomba futottál; álruhában járó faragó ács voltál. Egyszer indultunk Eléd pálmaágakkal, s Te sírtál. Egyszer bíztad Magad ránk, s Barabbást választottuk. Egyszer akartunk koszorút kötni Neked, tövisból kötöttük. Egy arcképedet vettük, s az ,,Ecce homo'' arca maradt ránk. Egyszer tűnt föl, hogy anyád is van, s íme, fájdalmas anya lett belôle. Egyszer kértél inni, s ecetet nyújtottunk. Ó, ki hitte volna, hogy ez legyen köztünk sorsod, hogy ilyen legyen utad? S most függsz itt, mint megfagyott imádság, mint megkövült kiáltó szó. Kitárt karokkal, s nyílt ajakkal kiáltasz irgalomért. Sok hegyen imádkoztál, de e hegyen végzett imád az örök ,,interpellatio'' kiáltása. A végtelen nagy Isten bús haragjának éjjelében megfagyott ajkadon a fohász. Nagy, szent az az Úr, ki önfiának sem kegyelmezett!... Mily rémséges fölségben hirdeti ezt a kereszt! Emberek, féljétek az Istent, s szeressétek Krisztust! Ezt kiáltja Ô felétek, kiáltja a végkimerülésig. Ó, ha valamikor, hát ma halljátok meg szavát; esd, hogy kíméljétek s becsüljétek meg lelketeket!
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedô lelkeken!

Tizenharmadik állomás
Jézus testét leveszik a keresztrôl
Imádunk Téged, Krisztus és áldunk Téged!
Mert a Te szent kereszted által megváltottad a világot.
Egy tekintetet vetek a Kálvária nagypéntek-esti jelenetére. Leereszkedik az est árnya; a tömeg részint mellét verve, részint megrögzôdve eloszlik, fáradt fájdalom borong a természeten, s a 33 év elôtti karácsonyéj utolsó akkordjaként halkan suttog az egyetlen Krisztushívô léleknek imája. A Szent Szűz tartja, s imádja fiát. Nézi, csókolja sebeit. Az ô szíve az égô mécs a szent kereszt tövén. A hit s a krisztusi szeretet mind az ô szívébe szorult. János s Magdolna bánata csak emberi: a Szent Szűzé krisztusi. Érzelmei a szent kereszténység: hit, áhítat, hála, bánat, fájdalom, tisztaság, vértanúság; ez érzelmekkel csókolja s imádja Krisztust. Salve Mater dolorosa, Martirumque prima rosa, Virginumque lilium... [Üdvözlégy, Te fájdalmas Szűz, Mártíroknak elseje, Szűzeknek liliomja]
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedô lelkeken!

Tizennegyedik állomás
Jézust sírba teszik
Imádunk Téged, Krisztus és áldunk Téged!
Mert a Te szent kereszted által megváltottad a világot.
A sziklafalba vájt új sírba fektetik az Urat; tündöklô gyolcsba takarják, 100 font mirha- és aloé-vegyítékre ágyazva! Szent Pál akarja, hogy haljunk meg: temetkezzünk el az Úrral a világ számára. A mi sírunk Jézus átszegezett szíve, érzelmeinkbôl van szôve gyolcsunk, s az önmegtagadás mirhája megóv a rothadástól. Így lesz elrejtve, s biztosítva életünk Istenben. De a sziklasír körül lelki szemeimmel látom a betlehemi angyalokat, kik ezt a szent éjt itt néma dicséretben és imádásban töltik, glória helyett gratiát suttognak.
Könyörülj rajtunk, Uram!
Könyörülj rajtunk! és a tisztítótűzben szenvedô lelkeken!

Hálaadó ima
Uram Jézus Krisztus, ki minket megváltottál, mert szerettél, s veszni nem engedtél, imádunk s áldunk Téged. Alázatos forró hálával nézünk föl keresztedre, s szívünkbe vésôdik vonagló tested, fájdalmas arcod, szomjas ajkad, könnyes szemed, s szemünket keresô tekinteted. Nem bírnók el ez áldozatos s szomjas tekintetet, ha mélységesen nem bánnók bűneinket, s ha viszont nem szeretnénk Téged igazán. Pihentesd hát rajtunk tekinteted s lelkedet! Neked akarunk tetszeni, szolgálni, s szolgálatodban híven kitartani. Köszönjük a bánat, a megilletôdés, a hála s engesztelés kegyelmét, melyet a keresztúton vettünk. Add, hogy az alázatos, hű szeretet érzelmeivel s a megváltottak szent örömével járjuk életünk útját, s eljussunk Hozzád! Amen.

Uram, követni akarlak (írta Thomas Merton)

Mielôtt elkezdenénk a keresztutat, gondol arra, hogy Krisztus jelen van, s hogy ô valóban végigjárta ezt az utat!
Minden állomásnál képzeld magad elé elôször magát az eseményt! Azután elmélkedj rajta, majd olvasd el a rá vonatkozó szöveget! A saját szavaiddal történô elmélkedésre azonban több gondot fordíts, mert mindig értékesebb a kötött szövegnél.
Így kell a szenvedést megbékélten fogadni:
Úgy szenvedj, hogy a szenvedésrôl alkotott elméletedet ne erôszakold rá másokra, testi szenvedésedbôl ne teremts életfilozófiát, ne nevezd ki magad vértanúnak, ne számítsd ki bátorságod árát, ne vesd meg az együttérzést, de ne is keresd túlságosan!
Mint mindenben, a szenvedésben is ôszintének kell lennünk. El kell ismernünk, hogy fáj a szenvedés, de ezt nem szükséges kimondanunk. Jó, ha észrevesszük, hogy nem tudunk türelmesen szenvedni, gyöngeségünket azonban bizonyos hôsiességgel kell elfogadnunk. Mindig nehéz kínjainkkal úgy megbirkóznunk, hogy szenvedésünknek értéke legyen. Még nehezebb, ha emberi segítségre nem számíthatunk. Jó, ha szenvedéseinkben nem törekszünk utánzásra, s kevélységbôl nem öltünk magunkra olyan magatartást, amelyhez nem tudunk hűek maradni.
El kell fogadnunk azt a tényt, hogy sokkal nehezebb huzamosabb ideig tűrni a könnyebb szenvedés egyhangúságát, mint a heves fájdalom gyorsan enyhülô rohamát. Mindkét esetben az amiatti szégyenünket a legnehezebb elviselnünk, hogy mindinkább semminek látszunk, s hogy magunknak és barátainknak nagyrabecsülését elveszítjük. Készségesen el kell fogadnunk azt a keserű igazságot, hogy végül terhére lehetünk azoknak, akik szeretnek bennünket. De ezt is vállalnunk kell. Elvetettségünk és hasznavehetetlenségünk Isten kegyelmében való tökéletes elfogadása gazdaggá tesz minket is, másokat is. Hôsies szeretet kell ahhoz, hogy elfogadjuk mások gondoskodását, amikor már tejesen képtelenek vagyunk önmagunkat eltartani. Addig nem tudunk jól szenvedni, amíg nem Krisztust látjuk mindenben: a szenvedésben is, a rajtunk segítôk szeretetében is.

Elôkészületi ima
Uram, ebben az órában gondolatban követni akarlak keresztutadon.
Annak idején te magad szenvedted végig ezt az utat -- mennyei Atyád iránti engedelmességbôl és irántam való szeretetbôl. A legnagyobb gyötrelmet vállaltad magadra, hogy bűneimért vezekelj, és a világot megváltsd.
Engedd, hogy szenvedésed állomásain hálát és köszönetet érezzek ezért a szeretetért! Világosíts meg, hogy hibáimat fölismerjem, és leküzdjem ôket.
Szent keresztutad, amelyen most követni szándékozlak, legyen számomra az önfeláldozás és a megszentelés iskolája! Olyan út, amely megtanít arra, hogyan válhatok a megváltás nagy művének munkatársává. Mária, szenvedésekben erôs Édesanyád legyen a kísérôm! Oldalán bátran járom szenvedéseidnek útját.

I. állomás
Jézust halálra ítélik
Pilátus az emberektôl való félelmében igazságtalanul ítél. Jézus hallgat, elfogadja az ítéletet. Szíve legmélyét érinti, de belenyugszik.
Sokszor milyen nehéz a hallgatás, amikor úgy érzed, igazad van. Hogy háborogsz, ha néha csak egy szóval is megbántanak!
Uram, taníts meg engem hallgatni, ha igazságtalanság ér, hogy irántad való szeretetbôl elviseljem a fájdalmat! Nem akarok azonnal felfortyanni, hanem uralkodni fogok magamon. Elég lesz majd Pilátus ítéletére gondolnom. És ha mégis szólnom kell, csak a szeretet hangján fogok beszélni.

II. állomás
Jézus vállára veszi a keresztet
Az Üdvözítô önként hajol le nehéz keresztjéért. Tudja, hogy ezzel a nehéz kereszttel szabadít meg téged. Ezért olyan határozott, ezért szorítja magához oly erôsen.
Hogy jajveszékelsz, hacsak egy kis keresztet is el kell viselned: könnyebb betegséget, minden igyekezeted ellenére bekövetkezô sikertelenséget, félreismerést! Tárd ki te is karodat, vedd válladra a keresztet, és az Üdvözítôvel együtt hordozd a magad és felebarátaid üdvözülésére!
Uram, adj erôt, hogy a szenvedést, amelyet te küldesz rám, vonakodás nélkül, kitartóan és örömmel viseljem! Mutasd meg, milyen önkéntes áldozatot hozzak, amellyel neked örömet szerezhetek, és általa új emberré válhatok.

III. állomás
Jézus elôször roskad le a kereszt alatt
A teher nehéz, az Üdvözítô lassan kimerül. Az út köveire rogy, s a kereszt rázuhan. Új erôt gyűjt mégis, és talpra áll. Rád gondol, és bűneidre, amelyekért vezekelni akar.
Uram, összeestél a kereszt alatt, amelyet én raktam válladra. Most látom, milyen borzalmas dolog a bűn, hogy miattam ekkora szenvedést vállaltál.
Add, Uram, kegyelmedet, hogy a kísértésnek, míg nem késô, bátran ellenálljak, s kerüljem a bűnre vezetô alkalmakat! Hiszen az én bűneim nyomtak le téged az út porába.

IV. állomás
Jézus találkozik édesanyjával
Mária követte Fiát, s anyai szíve mélyéig együtt szenvedett vele a keresztúton. Így érkezett el az a pillanat, amikor fájdalmas tekintetük találkozott.
Mária szívét a fájdalmak tôre járta át, s ezért érti meg ô a te szenvedéseidet is. Sötét gondok kínoznak, vagy halálos bűn terhe nyomaszt? Fordulj ôhozzá, a szomorúak vigasztalójához, a bűnösök menedékéhez! Ô odavezet Fiához, a szenvedô Megváltóhoz.
Uram, szenvedésed óráiban vigasztalást találtál Édesanyád tekintetében. Milyen jólesô érzés megértô emberekre lelni! Édesanyáddal való találkozásod által taníts meg arra, hogy én is megértô, tapintatos legyek embertársaimhoz, fôként szüleimhez, testvéreimhez, barátaimhoz, ha szenvedni látom ôket!

V. állomás
Cirenei Simon átveszi a keresztet
Az Üdvözítô oly gyenge, hogy a zsidók attól félnek, már a Kálváriához vezetô úton meg fog halni. Ezért kényszerítik az éppen arra haladó Simont, fogja és vigye egy darabon Krisztus Urunk keresztjét. Simon habozik, de vállára veszi az Úr terhét. Ezért jutalmul megkapta késôbb a hit kegyelmének ajándékát.
Íme, így jutalmazza meg az Úr azokat, akik önként segítenek a szenvedôkön! Minden megkínzott, agyongyötört, elfáradt ember szemébôl a kereszthordozó Krisztus tekint rád. Segíts rajta, ahogy tôled telik!
Uram, nyisd fel szememet, hogy észrevegyem magam körül az emberek szenvedését! Ne haladjak el sorsuk mellett vakon, hanem erômhöz mérten enyhítsek keresztjük terhén! Ha sokat nem tudok is tenni, de amennyi tôlem telik, örömmel megtegyem.

VI. állomás
Veronika letörli kendôjével Jézus verítékét
Veronika csekély szolgálatot tett az Üdvözítô szenvedéseinek enyhítésére. Ezért örökbe kapta kendôjén az Úr arcának képmását. Ilyen az Úr: ha a legkevesebbet is ajándékozzuk neki, magát adja viszonzásul. A legnagyobb szenvedésben is hálás volt a legkisebb jótéteményért. Olykor tán könnyedén elfogadsz egy-egy adományt, de az ajándékozóra kevés figyelmet fordítasz. Pedig milyen kis fáradságodba kerülne egy köszönô szó!
Uram, te nagyon fontosat mutattál meg nekem: az igazi hála erényét. Uram, add, hogy elsôsorban irántad töltsön el szívbôl jövô mély hálaérzet, mert végsô soron a te kezedbôl kapok mindent, én magamtól semmire se mennék! Hálával akarok gondolni azokra is, akik jót tesznek velem, akik közvetítik adományaidat. Sugározd rám szent arcod vonásait!

VII. állomás
Jézus másodszor roskad le a kereszt alatt
A kereszt mind nehezebb lesz, az Üdvözítô egyre fáradtabb és gyengébb. Már alig botorkál, újra földre zuhan. A maga erejébôl kell ismét talpra állnia, a szolgák ütéseitôl, gyalázkodásaitól kísérve. Az Üdvözítô most azokért a bűneidért szenved, amelyeket újra meg újra elkövetsz, amelyektôl oly nehezen tudsz megválni: legfôbb hibáidért.
Uram, vétkeim oly erôvel nehezednek rád, hogy ismét a földre nyomnak. Nehezen szabadulok tôlük, újra meg újra elkövetem ôket. Adj erôt az igaz elhatározáshoz, hogy végérvényesen tudjak szakítani a bűnnel, amelybe oly gyakran visszaesem!


VIII. állomás
Jézus szól a síró asszonyokhoz
Az asszonyok megrendülnek a szenvedô Jézus láttán. Pedig jobban tennék, ha hívô lélekkel követnék ôt. Erre már nem tudják rászánni magukat. Az Üdvözítô így szól hozzájuk: Ne engem sirassatok, hanem magatokat sirassátok és gyermekeiteket! Ezzel rá akart mutatni arra, mily nagy jelentôsége van a tettnek, s mily kevés a sajnálkozásnak.
Add, Uram, hogy az emberek szóbeszédével nem törôdve, alázatos tettekkel kövesselek! Ne engedd, hogy a kishitűség és a csüggedés erôt vegyen rajtam, ha lanyhul bennem a lelkesedés lendülete! Sôt, éppen ilyenkor akarok neked tettekkel, különösen kötelességeim teljesítésével szolgálni.


IX. állomás
Jézus harmadszor esik el a kereszt alatt
Az emelkedô mind meredekebb. Elérkezett az utolsó útszakasz. Az Üdvözítô szeme elôtt feltűnik a hely, ahol hamarosan keresztre fogják feszíteni. Ekkor merül ki és rogy össze harmadszor is. Minél nagyobbak az emberek bűnei, annál gyötrôbbek az Úr szenvedései. Most a megrögzött bűnösökért vezekel. Számukra is ki akarja tárni a mennyek kapuját.
Imáidban gyakran emlékezz meg ezekrôl a szegények legszegényebbjeirôl, akik mellékösvényen tévelyegnek, holott elôttük áll az Isten országába vezetô út!
Uram, harmadszori összeroskadásod által könyörülj azokon, akik elvakultságukban elfordulnak tôled, hogy szent szenvedésed gyümölcse ne vesszen kárba az ô számukra sem!

X. állomás
Jézust megfosztják ruháitól
Megkezdôdnek az elôkészületek Jézus keresztre feszítéséhez:sebekkel borított, lázas testérôl lerángatják ruháit. Mily keserűség tölthette el az Üdvözítôt! De érted elviseli. Neked akar erôt adni ahhoz, hogy testedet megôrizhesd tisztán, szentül. Vezekel az emberekért, akikben nincs szemérem, akiknek nem szent az emberi test.
Uram, még ruháidtól is megfosztottak. A szemérmedet sértô pôreséggel is vezekelsz. Tarts távol testemtôl minden bűnös gerjedelmet! Taníts meg arra, hogy testemben a Szentlélek templomát tiszteljem, s megvédjen minden megszentségtelenítéstôl! Mindig a szellem és a te kegyelmed munkálkodjon benne! Kerülni fogom a kényelemhez való túlzott ragaszkodást. A te kedvedért kész vagyok a lemondásra: megtagadok magamtól olyasmit, ami testemnek kedves, kellemes. Segíts ebben, Uram!

XI. állomás
Jézust a keresztre szegezik
Most a legszörnyűbb következik számára: a hóhérok keresztre szegezik testét. Krisztus kínjai kimondhatatlanok. Pedig hányszor találhatott volna a maga számára nyugalmas helyet a meghaláshoz. Most egyedül kell megküzdenie azzal a keserűséggel, hogy ki van szolgáltatva durva lelkű emberek kénye-kedvének! Így adott példát, hogy te is készségesen vállald, ha a szenvedést társtalanul, magányosan kell elviselned.
Uram, mindenedet elvették. Most elhagyatva fekszel a keresztfán...
Uram, taníts meg a lemondásra! Tudjak egyszerű, szegény és igénytelen lenni! Ha szenvednem kell, ne kürtöljem világgá. Veled, megfeszített Üdvözítômmel együtt akarom gyötrelmemet elviselni s fölajánlani a magam és mások bűneiért.

XII. állomás
Jézus meghal a keresztfán
Az Úr most hozza legvégsô áldozatát, amely minden eddigit felülmúl és betetôz: három, kínokkal teli órán át viaskodik a halállal. S ekkor kiadja lelkét. Utolsó szavai a mennybe szállnak, az Atyához, akinek akaratát most teljesítette. Az engedetlenség által jött az eredeti bűn a világra, s most az engedelmesség által jön el az emberek üdvössége.
Ennél világosabban és határozottabban nem tudta volna az Üdvözítô kinyilvánítani és tudtodra adni, hogy miért követel tôled engedelmességet, amely a te megszentelésedre szolgál. Engedelmeskedj, és megszabadulsz minden szenvedélytôl!
Uram, kereszted lábánál állhatatosan kérlek, ajándékozz meg engem az ôszinte és derűs engedelmesség lelkületével! S ha nehéz meghajolnom, pillantsak szent keresztedre, s jusson eszembe a te gyermeki engedelmességed mennyei Atyád iránt.
Engedelmeskedni akarok a te parancsaidnak, egyházadéinak, püspökeid, papjaid parancsainak. Azáltal akarok örömet szerezni szüleimnek, elöljáróimnak, hogy az ô parancsaikat is pontosan és hűen megtartom.
Fogadd el engedelmességemnek ezt az áldozatát, és egyesítsd kereszthalálodnak, megváltásod művének gyümölcseivel!

XIII. állomás
Jézus testét leveszik a keresztrôl
Mária a szíve mélyéig átérezte az Úr szenvedését. Most legelsô gondja, hogy Fia számára méltó nyughelyet keressen. Ekkor jön Arimateai József, leveszi Jézus testét a keresztrôl, és Mária ölébe helyezi. Mária még egyszer anyai karjai között tarthatja Üdvözítôjét. Szája nem nyílik szóra, de szíve most is azt mondja: Lásd, én az Úr szolgálólánya vagyok, legyen nekem a te szavad szerint! Ez az Isten akaratában való igazi megnyugvás.
Uram, ha hitem erôsebb volna, nem lennék oly türelmetlen. Mária a benned való hitbôl merítette nyugalmát. Hadd tanuljak tôle csendes alkalmazkodást, ha bajt, szerencsétlenséget küldesz rám! Nem morogva, panaszkodva akarom parancsaidat fogadni, hanem szívesen, türelemmel, kitartással igyekszem teljesíteni akaratodat.

XIV. állomás
Jézust a sírba teszik
Csak néhány hűséges híve viszi az Úr testét a sírhoz. Csend van, fájdalmas némaság. Szomorú ez a menet, de a béke lebeg fölötte. Az áldozat befejezôdött, nemsokára itt a húsvét. Eljön egyszer az a nap, amikor téged is sírodhoz kísérnek, amikor számodra is vége lesz a kemény harc idejének. Ne félj ettôl a naptól! Ha végigjártad az élet keresztútját az Üdvözítôvel, ô megragyogtatja elôtted a húsvéti hajnal boldogító fényességét!
Uram, most vége keserű szenvedésednek! Itt nyugszol a sírban. De hamarosan felvirrad dicsôséged napja, amikor a bűn, a halál és a pokol fölött aratott gyôzelmed nyilvánvaló lesz.
Az én keresztutam végén is boldog örökkévalóság vár a mennyben, amelyet te ajándékozol nekem. Erôsíts meg, hogy tartsak ki ezen az úton, amelyen te haladsz elôttem kereszteddel, s a zászlót, amelyen királyságod felségjelvénye, a szent kereszt tündököl, soha cserbe ne hagyjam!

KERESZTÚT A GYERMEK JÉZUSRÓL NEVEZETT SZENT TERÉZZEL

A mi Urunk az Olajfák Hegyén élvezte a Szentháromság minden gyönyörét és halálküzdelme mégsem volt kevésbé gyötrelmes. Titok ez, de biztosítom magát, hogy valamit megértek belőle az által, amit magam is kiállok.

 

 

I. JÉZUST HALÁLRA ÍTÉLIK

 

V: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

F: Mert szent kereszted által megváltottad a világot!

 

Sohasem tettem úgy, mint Pilátus, aki nem akarta meghallgatni az igazságot. Mindig azt mondtam a jó Istennek: Ó Istenem, meg akarlak hallgatni. Kérlek, válaszolj, amikor alázattal kérdem Tőled: Mi az igazság? Add, hogy úgy lássam a dolgokat, amint vannak, hogy semmi se hintsen port a szemembe.

 

Könyörülj rajtunk Uram!

Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!

 

 

II. JÉZUS VÁLLÁRA VESZI A KERESZTET

 

V: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

F: Mert szent kereszted által  megváltottad a világot!

 

Nos, megkezdtem a Keresztutat, és íme, hirtelen olyan heves szeretet ragadott magával a jó Isten iránt, hogy csak úgy tudom kifejezni, ha azt mondom, hogy olyan volt, mintha egészen tűzbe merítettek volna. Ó, micsoda tűz és micsoda édesség egyszerre! Szeretettől égtem és éreztem, hogy egy percig, egy pillanatig sem tudtam volna elviselni ezt a lángolást anélkül, hogy meg ne halnék. Akkor értettem meg, hogy mit mondanak a szentek erről az állapotról, amit ők gyakran tapasztaltak. Ami engem illet, csak egyszer és csak egy pillanatig éreztem, aztán nyomban visszaestem szokásos szárazságomba.

 

Könyörülj rajtunk Uram!

Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!

 

 

III. JÉZUS ELŐSZÖR ROSKAD LE A KERESZT ALATT

 

V: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

F: Mert szent kereszted által  megváltottad a világot!

 

Ha azt mondanám magamban, például: Megszereztem ezt az erényt, biztos vagyok benne, hogy gyakorolni is tudom. Mert akkor ez azt jelentené, hogy saját erőmre támaszkodom, és amikor valaki idejut, a mélységbezuhanást kockáztatja. Ha alázatos vagyok, ha mindig egészen kicsi maradok, mindig jogom lesz rá, hogy – anélkül, hogy a jó Istent megbántanám – kis ostobaságokat kövessek el halálomig. Nézze a kisgyermekeket: állandóan törnek-zúznak, esnek, mindamellett nagyon szeretik a szüleiket. Amikor tehát elesem, ez még inkább észre véteti velem semmiségem, és arra késztet, hogy elgondolkozzam: Mit tennék, mi lenne belőlem, ha saját erőmre támaszkodnék?!...

 

Könyörülj rajtunk Uram!

Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!

IV. JÉZUS ÉDESANYJÁVAL TALÁLKOZIK

V: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged !

F: Mert szent kereszted által  megváltottad a világot !

 

S mert nem talált semmilyen segítséget a földön, a szegény kis Teréz is Égi Édesanyja felé fordult, s tiszta szívéből imádkozott, hogy könyörüljön meg rajta végre… A Szent Szüzet hirtelen szépnek láttam, olyan szépnek, amilyen szépet életemben nem láttam még, arcáról jóság és kimondhatatlan gyöngédség sugárzott, de az, ami a lelkem mélyére hatolt, a, „Szent Szűz elragadó mosolya” volt. S ekkor minden fájdalmam elcsitult, szememből két nagy könnycsepp fakadt s gördült le az arcomon csendesen, de ezek a legtisztább öröm könnyei voltak… Ó, gondoltam, a Szent Szűz rám mosolygott, milyen boldog vagyok… de soha nem fogom elmondani, senkinek, mert akkor szétfoszlik a boldogságom.

 

Könyörülj rajtunk Uram!

Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!

 

 

V. CIRENEI SIMON ÁTVESZI A KERESZTET

 

V: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

F: Mert szent kereszted által  megváltottad a világot!

 

Ne gondoljátok, hogy amikor az Égben leszek, sült galambot repítek a szájukba… Nekem sem volt ebben részem, de nem is kívántam. Lehet, hogy nagy megpróbáltatásaik lesznek, de majd küldök világosságot, hogy értékeljék és szeressék őket. Azt kell majd mondaniuk, amit én: „ Uram örömmel tölt el minden tetted ”

 

Könyörülj rajtunk Uram!

Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!

 

 

VI. VERONIKA KENDŐJÉVEL LETÖRLI JÉZUS VERÍTÉKÉT

 

V: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

F: Mert szent kereszted által  megváltottad a világot!

 

Este Keresztes Szt. János szavait idézte nekem: „ Tépjétek szét az édes találkozás fátyolát” Ezeket a szavakat mindig a szeretet okozta halálra alkalmaztam, ami után vágyom. A szeretet nem koptatja el életem vásznát, szétszakítja majd egy mozdulattal.

Mekkora vággyal és milyen vigasszal ismételgettem szerzetesi életem kezdete óta Keresztes Szt. János Atyánk másik mondását: „Az a legfontosabb, hogy a lélek sokat gyakorolja magát a szeretetben azért, hogy gyorsan felemésztve magát ne álljon meg egyáltalán itt lenn, hanem hamar odajusson, hogy Istenét szemtől-szembe láthassa.”

 

Könyörülj rajtunk Uram!

Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!

 

 

VII. JÉZUS MÁSODSZOR ROSKAD LE A KERESZT ALATT

 

V: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

F: Mert szent kereszted által  megváltottad a világot !

 

Nagyon is megértettem, hogy Szt. Péter elesett. Ez a szegény Szt. Péter önmagára támaszkodott ahelyett, hogy egyedül a jó Isten erejére támaszkodott volna. Ebből arra következtettem, hogy ha azt mondanám: „Ó Istenem, jól tudod, annyira szeretlek, hogy nem tudnék hitellenes gondolatot táplálni, kísértéseim hevesebbekké válnának, és bizonyára elesnék.

Biztos vagyok benne, hogy ha Szt. Péter alázattal azt mondta volna Jézusnak: „ Adj nekem kérlek, erőt ahhoz, hogy mindhalálig kövesselek”, azonnal megkapta volna.

Abban is biztos vagyok, hogy Urunk nem mondott többet Apostolainak oktatásával és érzékelhető jelenlétével, mint amennyit nekünk mond kegyelmével jó sugallataival. Azt is mondhatta volna Szt. Péternek: Kérd tőlem az erőt, hogy meg tedd azt, amit akarsz. De nem. Mert meg akarta mutatni neki gyengeségét, és mert neki magának is meg kellett tapasztalnia - mielőtt a bűnösökkel teli Egyházat kormányozta volna – mire jut az ember Isten segítsége nélkül. … Eleste előtt azt mondta neki Urunk: „Amikor megtérsz, erősítsd meg testvéreid”

Ezzel azt akarja mondani: Saját tapasztalatod alapján győzd meg őket az emberi erők gyengeségéről.

 

Könyörülj rajtunk Uram!

Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!

VIII. JÉZUS SZÓL A SÍRÓ ASSZONYOKHOZ

 

V: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

F: Mert szent kereszted által  megváltottad a világot!

 

 

„Hogy a könnyek völgyének száműzetését elviselhessem,

Az én Isteni Üdvözítőm tekintetére van szükségem.

E szeretettől áthatott tekintet varázsa nem titok előttem,

A Menny boldogságának előízét tapasztaltatja meg velem.

Jézusom rám mosolyog, ha Felé sóhajtok,

S egyszerre csak könnyűvé válik számomra a hit próbatétele.

Az én Istenem tekintete, az Ő elbűvölő mosolya,

Ez az én Mennyországom!...

Az én Mennyországom az, ha az én imádott Istenemre mosolygok,

Amikor el akar rejtőzni előlem, hogy megpróbálja hitemet,

Ha ott szenvedek remélve, hogy ő továbbra is néz engem,

Ez az én Mennyországom!...”

 

Könyörülj rajtunk Uram!

Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!

 

 

IX. JÉZUS HARMADSZOR ROSKAD LE A KERESZT ALATT

V: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

F: Mert szent kereszted által  megváltottad a világot!

 

Jézusról nevezett Ágnes anya kérdésére:” Mit ért azon, hogy kisgyermeknek kell maradni a jó Isten előtt” Teréz ezt válaszolta:

„Azt jelenti, hogy elismerjük semmiségünket, mindent a jó Istentől várunk, mint kicsi gyermek is mindent apjától vár. Azt jelenti, hogy semmiért sem nyugtalankodunk, nem gyűjtünk vagyont.

Tudtam, hogy képtelen vagyok biztosítani életszükségletem, a Mennyei örök életet. Tehát mindig kicsi maradtam és így nem volt más foglalkozásom, mint az, hogy virágokat szedjek és felajánljam azokat a jó Isten tetszésére.

Kicsinek lenni még azt jelenti, hogy erényeinket nem tekintjük saját erőnkből fakadónak, hanem felismerjük, hogy ez a jó Isten kincse, amit kisgyermeke kezébe ad, hogy akkor használja fel, amikor szükségét érzi. De ez mindig a jó Isten kincse. Végül azt is jelenti, hogy nem csüggedünk el hibáink miatt, mert a gyermekek gyakran esnek, de túl kicsik ahhoz, hogy nagy bajt okozzanak maguknak.

 

Könyörülj rajtunk Uram!

Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!

 

 

X. JÉZUST MEGFOSZTJÁK RUHÁITÓL

 

V: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

F: Mert szent kereszted által  megváltottad a világot !

 

Életem alkonyán üres kezekkel jelenek meg színed előtt, mert nem kérem tőled Uram, hogy számba vedd a műveimet. A mi igaz voltunk csupa folt Teelőtted. Én tehát a te Igazvoltodba akarok felöltözni és Szeretetedtől akarom megkapni azt, hogy mindörökre bírjalak Téged. Más trón és más korona, mint Te, nem kell nekem, ó én Édesem!... A Te szemedben semmi az idő, egy nap ugyanannyi, mint ezer év, tehát egy szempillantás alatt olyanná tudsz tenni engem, hogy megjelenhessek a színed előtt.

 

Könyörülj rajtunk Uram!

Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!

 

 

XI. JÉZUST KERESZTRE SZEGEZIK

 

V: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged !

F: Mert szent kereszted által  megváltottad a világot!

 

Igen nagyon kellemetlen, ha akkor néznek nevetve valakire, amikor szenved. De arra gondolok, hogy Urunkat a kereszten szintén így nézték szenvedései közepette. Sőt az még rosszabb volt, mert gúnyolódtak is vele. Nem azt mondja az Evangélium, hogy fejüket csóválva nézték? Az a gondolat segített, hogy jó szívvel ajánljam fel ezt az áldozatot.

 

Könyörülj rajtunk Uram!

Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!

 

 

XII. JÉZUS MEGHAL A KERESZTEN

 

V: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

F: Mert szent kereszted által  megváltottad a világot!

 

S hogy benne élhessek a tökéletes Szeretetben, FELAJÁNLOM MAGAMAT MINT A TE IRGALMAS SZERETETED EGÉSZEN ELÉGŐ ÁLDOZATÁT, könyörögve, hogy égess engem szüntelenül, hogy lepjék el lelkem a benned felgyülemlett végtelen gyöngédség hullámai  s hogy én így Szereteted Vértanúja legyek, ó, én Istenem!...

S ha már felkészített ez a Vértanúság arra, hogy megjelenhessek előtted, hadd haljak meg tőle, hogy azonnal belevethesse magát a lelkem a Te Irgalmas Szereteted örök ölelésébe…

Ó, én Édesem, minden szívdobbanásommal és számtalanszor meg akarom újítani ezt a felajánlásomat, mindaddig, amíg el nem tűnnek az árnyak s én Színed Örökkévaló Látásában mondhatom mindig újra és újra, hogy Szeretlek!...

 

A Gyermek Jézusról és a Szent Arcról nevezett Teréz,

Franciska Mária rel. Carm. Ind.

 

A Szentháromság ünnepén.

A kegyelem évében, 1895-ben, június 9-én.

 

Könyörülj rajtunk Uram!

Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!

 

 

XIII.JÉZUS TESTÉT LEVESZIK A KERESZTRŐL

 

V: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

F: Mert szent kereszted által  megváltottad a világot !

 

Ne higgyék, hogy a halál gondolata olyan élénk örömöt ébreszt bennem, mint például egykor az a gondolat, hogy egy hónapra Trouville-ba vagy Alenconba   megyünk. Már nem tudom, mi az élénk öröm. Egyébként nem is akarom örömünnepként felfogni. Nem ez vonz benne. Nem sokat gondolok arra az örömre, melyben az égben lesz részem, inkább arra várok szívdobogva, hogy mennyi szeretetet kapok majd és adhatok. És aztán mindarra a jóra gondolok, amit halálom után szeretnék tenni a földön.

 

Könyörülj rajtunk Uram!

Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!

 

 

XIV. JÉZUST SÍRBA TESZIK

 

V: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged!

F: Mert szent kereszted által  megváltottad a világot!

 

Nagypénteken, Jézus meg akarta adni nekem a reményt, hogy nemsokára láthatom őt az Égben…Ó! Milyen édes számomra ez az emlék!... Miután éjfélig maradtam a sírnál, visszatértem kis cellánkba, de éppen csak hogy a párnára tettem a fejemet, mikor úgy éreztem, mintha valami hullám hömpölyögne, hömpölyögne bugyborékolva egészen az ajkamig. Nem tudtam, hogy mi az, de azt hittem, hogy talán meghalok és a lelkemben eláradt az öröm… De mivel a lámpákat már elfújtam, azt mondtam magamnak: várnom kell reggelig, hogy megbizonyosodhassam boldogságom felől, mert úgy rémlett, hogy vért hánytam. A reggel nem sokáig váratott magára, s mikor felébredtem, rögtön arra gondoltam, hogy valami örvendetes dolgot fogok megtudni s közeledvén az ablakhoz, megállapíthattam, hogy nem csalódtam… Ó, nagy öröm töltötte el a lelkemet, mélységesen meg voltam győződve arról, hogy Jézus halálának évfordulóján hallatta velem első hívó szavát. Olyan volt ez, mint egy édes és távoli zsongás, amely a Jegyes érkezését jelezte nekem.

 

Könyörülj rajtunk Uram!

Könyörülj rajtunk és a tisztítótűzben szenvedő lelkeken!

 

 

BEFEJEZŐ IMA

 

Köszönöm, ó én Istenem! minden kegyelmedet, különösen azt, hogy átbocsátottál a szenvedés tűzpróbáján. Kezemben a Kereszt jogarával örömmel emelem rád tekintetemet az utolsó napon; mivel oly kegyes voltál, hogy ezt a drága Keresztet adtad osztályrészemül, remélem, hogy hasonlítani fogok hozzád és megdicsőült testemen ott ragyognak majd Szenvedésed szent sebhelyei….

Remélem, a földi száműzetés után a Hazába örvendezni fogok Neked, de nem akarok érdemeket gyűjteni a Mennyországra, egyedül Szeretetedért akarok dolgozni, azzal az egyetlen céllal, hogy neked örömet szerezzek, hogy vigasztaljam Szent Szívedet és lelkeket mentsek, akik majd mindörökre szeretnek téged.

"Nem bánom, hogy odaadtam magam a Szeretetnek!" (Kis Szent Teréz)

A Boldogság Titka - Szent Brigitta 15 imája (Áldások, imádságok / Ima - Szent Brigitta imái)

Napi elmélkedés Jézus Krisztus szenvedéseiről
Az Isteni Üdvözítő többek között a következő igéreteket nyilatkoztatta ki Szent Brigittának: " Tudjátok meg, hogy azoknak, akik 12 évig naponta 7 Miatyánkot és 7 Üdvözlégyet imádkoznak drága Vérem tiszteletére, a következő kegyelmekben halmozom el:
1. Nem jutnak a tisztitótűzbe,
2. Felveszem őket a vértanúk soraiba, mintha vérüket ontották volna hitükért,
3. Óhajuk szerint rokonságukból három lélek szenteket formáló kegyelmeket kap,
4. Rokonságukból a lelkek negyediziglen a pokoltól megmenekülnek,
5. Halálukról egy hónappal előbb tudomást szereznek.Ha meghalnának ezen idő alatt úgy tekintem, mintha ezeket a feltételeket már teljesítették volna. "X. Ince pápa igaznak találta ezt a kinyilatkoztatást, és hozzáfűzte: a lelkek, akik ezeket a feltételeket teljesítik, minden nagypénteken egy lelket kiszabadítanak a tisztitótűzből. Egyben ajánlotta, hogy a hét Miatyánkhoz a következő imákat füzzék hozzá:


Bevezetés:
Jézusom, most hétszer akarom elimádkozni a Miatyánkot, egyesülve azon szeretettel, mellyel szívedben ezt az imát megszentelted és megédesítetted. Vedd fel ajkamról isteni Szívedbe, javítsd és tökéletesítsd annyira, hogy a teljes Szentháromságnak annyi tiszteletet és örömet szerezzen, amennyit Te a földön ezzel az imával szereztél Neki és áradjon ez legszentebb emberségedre, szent Sebeid és belőlük folyó szentséges Véred megdicsőítésére.

1. Körülmetéltetés:

Miatyánk...Üdvözlégy...Örök Atya ! Mária szeplőtelen kezei és Jézus isteni Szíve által felajánlom Jézus első sebeit, első fájdalmait, első vérontását, engesztelésül a magam és minden ember fiatalkori bűneiért, az első halálos bűnök megakadályozására, különösen a rokonságomban.

2.Vérrel verejtékezés:

Miatyánk... Üdvözlégy...Örök Atya! Mária szeplőtelen kezei és Jézus isteni Szíve által felajánlom Jézus Szíve borzalmas szenvedéseit az Olajfák hegyén, vérrel verejtékezésének minden egyes cseppjét, engesztelésül a magam és minden ember szívben elkövetett bűneiért, ilyen bűnök megakadályozására, az Isten- és felebaráti szeretet gyarapodásáért

3. Ostorozás

Miatyánk... Üdvözlégy...Örök Atya! Mária szeplőtelen kezei és Jézus isteni Szíve által felajánlom Neked a sok ezer sebet, a borzalmas fájdalmakat és Jézus ostorozásakor folyt drágalátos vérét, engesztelésül a magam és minden ember testiségben elkövetett bűneiért, ilyen bűnök megakadályozására, az ártatlanság megőrzéséért, különösen a rokonságomban.

4. Tővissel koronázás:

Miatyánk....Üdvözlégy...Örök Atya! Mária szeplőtelen kezei és Jézus isteni Szíve által felajánlom Neked a tővissel koronázott szent Fő sebeit, fájdalmait és belölük kifolyt drágalátos Vérét, engesztelésül a magam és minden ember bűneiért, melyeket értelmünk követett el, ilyen bűnök megakadályozására és Krisztus Királysága tiszteletének terjedéséért.

5. Kereszthordozás:

Miatyánk....Üdvözlégy...Örök Atya ! Mária szeplőtelen kezei és Jézus isteni Szíve által felajánlom Neked Jézus szenvedéseit a keresztúton, különösen jobb válla szent sebét, és abból kifolyó szentséges Vérét, a magam és minden ember ellenkezéséért a kereszttel szemben, a szent rendelésed elleni zúgolódásokért, a nyelvvel elkövetett összes bűnökért, ilyen bűnök megakadályozására és a kereszt szeretetéért.

6. Keresztre feszítés:

Miatyánk...Üdvözlégy...Örök Atya! Mária szeplőtelen kezei és Jézus isteni Szíve által felajánlom édes isteni Fiadat a kereszten, felfeszíttetését, felemeltetését, kezei és lábai szent Sebét, belölük ömlő drága Vérének három sugarát, teljes szegénységét, tökéletes engedelmességét, összes testi és lelki gyötrelmét, drága halálát, annak vérnélküli megújítását minden szentmisében a földön, engesztelésül a szent fogadalmak és szabályok megsértéséért, elégtételül a magam és az egész világ bűneiért, a betegekért, haldoklókért, szentéletű papokért és hívekért, a Szentatya szándékára, a keresztény családok helyreállításáért, a hit bátor megvallásáért, hazánkért, a népek egységéért Krisztusban és Egyházában, és a szakadárokért.

7. A szent Oldal megnyitása:

Miatyánk...Üdvözlégy...Örök Atya ! Fogadd el kegyelmesen az Anyaszentegyház szükségleteiért és az egész világ bűneiért Jézus szentséges Szívének szívsebéből ömlő drágalátos Vért és Vizet, és légy irgalmas és kegyelmes hozzánk. Krisztus Vére, szentséges Szívének utolsó, drágalátos tartalma, moss tisztára minden büntetéstől, melyet bűneimmel magamra vontam és oltsd ki az én és minden szegény lélek lángjait a tisztitótűzben.Ámen


A BOLDOGSÁG TITKA:

Tizenöt ima, melyet a mi Urunk, Jézus Krisztus Szent Brigittának mondott Rómában, a Szent Pál templomban.

Szent Brigitta "észak nagy misztikusa" a XIV. századi Svédországban született előkelő családból. Tizennégy éves korában férjhez adták. A boldog keresztény házasságból nyolc gyermek született. Olyan szellemben nevelte őket, amint azt egy látomásában a Szent Szűz meghagyta neki:"Úgy igyekezz, hogy gyermekeid az én gyermekeim is legyenek!" Férje halála után, lemondva javairól két éves teljes visszavonultságban élt. Látomásait- melyek egyébként hét éves korában kezdődtek- svéd nyelven kezdte lejegyezni.Élete kemény időszakában ismerte fel a Krisztusnak felajánlott szenvedések értékét és megértette, hogy az emberben a bűn lealacsonyodást, az Istenben való kiengesztelődés pedig szabadságot, az emberi kiteljesedéstjelenti.Imában kérte a Szenvedés Emberét, Krisztust, hogy tudassa vele: hány ostorcsapást és ütleget kellett elviselnie szenvedése során?

Az isteni Üdvözítő meghallgatta kérését, megjelent Brigittának és így szólt:" Megváltó szenvedéseim alatt testemre 5480 ütést mértek. Sebeim tiszteletére és megdicsőitésére imádkozzál egy éven át naponta 15 Miatyánkot és 15 Üdvözlégyet azokkal az imákkal, melyeket tollba mondok neked.Így az év lezártával minden Szent Sebemet megtiszteled."Az Úr Jézus Szent Brigittának és mindazoknak, akik ezeket az imákat egy éven át naponta végzik, a következőket igérte:

1. Rokonságából 15 lelket kiszabadítok a Tisztitótűzből.
2. Rokonságából 15 lelket megtartok a kegyelemben.
3. Rokonságából 15 bűnös lélek megtér.
4. Ezen ima végzői elérik a tökéletesség első fokát.
5. Halála előtt 15 nappal Testemmel és Véremmel táplálom, hogy megmentsem az örök éhségtől és szomjúságtól.
6. Halála előtt 15 nappal megadom a kegyelmet, hogy felismerje összes bűneit, hogy azok felett tökéletes bánatot tarthasson.
7. Győzelmes Szent Keresztem jele, segítsége és védelmezője lesz az ellenség minden támadásával szemben.
8. Halála előtt eljövök hozzá legdrágább, szeretett Édesanyámmal.
9. Lelkét Én magam fogadom és vezetem az örök boldogságba.
10. Az örök életben Istenségem Forrásából bőségesebben juttatok azoknak, akik ezt az imát elvégzik.
11. A még hosszú időn át halálos bűnben élőknek is megbocsátom bűneiket, ha ezt az imát elvégzik.
12. Én magam oltalmazom meg őket a kisértésektől.
13. Érzékszerveiket épségben megőrzöm.
14. Megóvom őket a hirtelen haláltól.
15. Megmentem lelküket az örök kárhozat veszélyétől.
16. Mindent elnyernek, amit a Boldogságos Szűz által kérnek Istentől.
17. Akik egész életükben öntörvényűen éltek bár, és emiatt már másnap meg kellene halniuk, ha ezt az imát el akarják mondani, meghosszabbítom életüket.
18. Az ima elmondója minden alkalommal részleges búcsút nyer.
19. A Mennyben a legmagasabb angyali karok boldogságát juttatom neki.
20. Aki ezt az imát másokkal megismerteti, sosem lesz lelki örömök nélkül, és az örök boldogságban részesül.
21. Azon a helyen, ahol valaki ezt az imát mondja, Isten mindig jelen lesz kegyelmével. Szent Brigitta ezeket az igéreteket a megfeszített Krisztus képe előtt kapta.


( Imaszándék felsorolása )

1. Krisztus szenvedésének kezdete

Uram, Jézus Krisztusom, örök gyönyörűsége mindazoknak, akik szeretnek Téged. Te vagy az örömet túlszárnyaló öröm, minden bünős vágya, üdve és reménysége.Szereteted örök bizonyságát adtad azzal, hogy felvetted emberi természetünket, s végtelen szeretetedből köztünk maradsz az idők végezetéig. Kérlek emlékezz fogantatásodtól kereszthalálodig értünk elszenvedett fájdalmakra, mellyel megváltottad a világot!Emlékezzél Uram, hogy az utolsó vacsorán tanítványaid lábát mostad, majd szent Testedet és Véredet adtad nekik táplálékul, beszéltél nekik közeli szenvedésedről, és gyengéden vigasztald őket.Emlékezz a keserű fájdalomra, mikor így imádkoztál: " SZOMORÚ AZ ÉN LELKEM MINDHALÁLIG."Emlékezz Uram a halálfélelemre, melyet ifjúságod virágában kellett elszenvedned, mikor háromszori, vérrel verejtékező imád után tanítványod, Judás elárult. Választott és kiemelt néped fiai fogtak el, hamis tanúk vádoltak, és három bíró elitélt, mindez a húsvéti nagy ünnepek kezdetén történt. Emlékezz Uram, hogy megfosztottak ruháidtól, gúnyból bíborpalástot adtak Rád, szemedet bekötötték, arcul vertek, tővissel koronáztak, kezedbe jogarként nádat adtak , oszlophoz kötöttek, ostorozó ütlegekkel borítottak, szidtak, gyaláztak, sértegettek.Mindezekre a fájdalmakra és gyötrelmekre, melyeket keresztre feszítésed előtt kellett elszenvedned, kérlek hogy add meg nekem halálom előtt az igazi bűnbánat kegyelmét, add, hogy büneimet meggyónhassam, és bocsánatodat elnyerjem! Ámen.Miatyánk..., Üdvözlégy....

2. Krisztus kigúnyolása

Jézusom, Te, aki az angyalok szabadon választott öröme és az édenkert legfőbb boldogsága vagy, emlékezz a fájdalmakra és rettenetre, melyet akkor éreztél, mikor ellenségeid dühös oroszlánként vettek körül, ütlegek ezrével kínoztak, sértegettek, gyaláztak, és leírhatatlan kegyetlenséggel marcangolták Testedet.A sértő szavakért elszenvedett kínokra emlékezve könyörgök hozzád, Megváltom, szabadíts meg engem minden látható és láthatatlan ellenségtől! Védelmezz engem, hogy oltalmad alatt elnyerhessem az örök üdvösséget! Ámen.Miatyánk....Üdvözlégy.....

3. Krisztus keresztre szegezése

Jézusom a szentháromság második személyeként a világ teremtője vagy. Alkotója a mennynek és a földnek, korlátlan Úr vagy mindenek felett. Néked semmi határt nem szabhat. Te tartod össze a világmindenséget hatalmaddal és szereteteddel. Emlékezz azokra a szörnyű fájdalmakra, melyeket akkor éreztél, amikor a zsidők kezedet és lábadat a tompa szögekkel átverték, ütést ütés után mérve Rád. És mivel még akkor sem találtak szánalomra méltónak, dühükben Testedet taszítgatták, ezáltal sebeidet kitágították, és csontjaidat - Testedet kifeszítve - kiforgatták, amíg a keresztre szegeztek.Erre a legszentebb szenvedésre kérlek Téged, Jézusom, hogy Téged mindig, mindenek fölött szeresselek ! Ámen.Miatyánk...Üdvözlégy

4. Krisztus imája a keresztre feszítőiért

Jézusom, mennyei orvosom, akit a kereszten magasba emeltek, hogy Szent Sebeid által sebeink begyógyulhassanak. Emlékezz a zúzódásokra, elerőtlenedett tagjaidra, melyeket úgy kinyújtöttak, hogy sem azelőtt sem azután nem volt kín, mely hasonlítható lenne a Te kínodhoz.Tővissel koronázott Szent Fejedtől a talpadig nem volt egyetlen ép hely sem, melyet kínzó fájdalom ne gyötört volna. És Te mégis felejtve saját szenvedéseidet, ellenségeidért így imádkoztál:"ATYÁM BOCSÁSS MEG MEKIK, MERT NEM TUDJÁK, MIT TESZNEK!"Erre a nagy irgalmadra és kínszenvedésed kegyelmeire kérlek, hogy add meg nekem a tőkéletes bánat kegyelmét, hogy ezáltal elnyerhessem bűneim bocsánatát! Ámen.Miatyánk....Üdvözlégy.

5. Krisztus irgalmasságaa megtérő bűnösök iránt

Jézusom, az Örök Fény tükre! Emlékezz a fájdalmakra, mikor isteni világosságod fényében megláttad szenvedéseid hiábavalóságát azokon a lelkeken, akik megátalkodtak a bűnben, s Istent elutasítják.Láttad az eltaszítottak végtelen seregét, és mélységes szánalmat éreztél a kárhozatba hulló lelkek iránt. Mélységes irgalmadra és különösen jóságodra, mellyel a latornak is azt mondtad:„MÉG MA VELEM LESZEL A PARADICSOMBAN”Kérlek légy irgalmas hozzám is halálom óráján! Ámen.Miatyánk….Üdvözlégy….

6. Krisztus végrendelete a kereszten

Jézusom imádásra méltó drága Királyom! Emlékezz a kínra , amit akkor éreztél, mikor mint közönséges bűnözőt, mezítelenül a keresztre vontak és felemeltek. Mindenkitől elhagyatva csak Édesanyád maradt melletted mindvégig, aki végigszenvedte kínos keresztutad és haláltusád. Akkor adtad nekünk Őt anyánkul, mikor Hozzá és Jánoshoz így szólt:„ ÍME A TE ANYÁD, ÉS ÍME A TE FIAD!”Irgalmas Megváltom, az Édesanyád lelkét átjárt török fájdalmaira kérlek, szánj meg engem is, ha szenvedek, adj erőt elviselni minden testi és lelki gyötrelmet, és légy segítségemre minden megpróbáltatásomban, de különösen halálom órájában. Amen.Miatyánk…..Üdvözlégy.

7. Krisztus szomjúhozása

Jézusom a szeretet, a gyengédség és az irgalom kimeríthetetlen forrása! Határtalan szeretetedből a kereszten függve így szóltál:”SZOMJAZOM!” Tudom, hogy az egész emberiség üdvösségét szomjúhoztad.Kérlek Téged, Megváltom, adj szívembe erős vágyat a tökéletesség után, gyullaszd fel szívemet szeretetre irántad, hogy meghalljon bennem minden testi vágy és világi kívánság és csak utánad vágyakozzam! Ámen.Miatyánk…. Üdvözlégy.

8. Krisztus itala

Jézusom, Te vagy a szív gyönyörúsége, a lélek öröme. Emlékezz az ecet és epe keserűségére, melyet a keresztfán értünk szeretetből megízleltél.Erre a szeretetre kérlek isteni Megváltom, add meg a kegyelmet, hogy szent Testedet és Véredet mindig méltóképpen vegyem magamhoz, főleg pedig halálom óráján vigasztalásomul fogadhassam. Ámen.Miatyánk....Üdvözlégy.

9. Krisztus imája a kereszten

Jézusom királyi erő, tisztaság, az elme világossága, a lélek öröme! Emlékezz a fájdalmakra melyeket halálod közeledtén éreztél a keserűség tengerébe merülve, amikor a zsidók átkozódásai és bántalmazásai közben hangos szóval felkiáltottál:"ISTENEM, ISTENEM, MIÉRT HAGYTÁL EL ENGEM?!"Elhagyatottságod kínjaira kérlek, és könyörgök Hozzád, Megváltóm, ne hagyj el engem halálom órájának küzdelmeiben! Ámen.Miatyánk...Üdvözlégy.

10. Krisztus nagyszámú sebei

Jézusom, Te vagy a Kezdet és a Vég, az Élet, az Erő és a Tisztaság. Emlékezz meg arról, hogy értem szálltál alá a szenvedés mélységébe! Az egész testedet borító sebekre kérlek, hogy - megtartva parancsaidat – a Hozzád vezető keskeny úton járjak, a felebaráti szeretet útján, mely széles és könnyű mindazoknak, akik szeretnek Téged. Ámen.Miatyánk...Üdvözlégy.

11. Krisztus mély sebei

Jézusom, Te vagy minden irgalom és kegyelem mélysége. Emlékezzél sebeid mélységére és a borzalmas kínokra, melyeket ezek a sebek okoztak, az én bűneim miatt is.Kérlek Téged, Megváltom, rejts el engem, bűnöst, sebeidbe Mennyei Atyád haragja elől! Ámen.Miatyánk…Üdvözlégy.

12. Krisztus vérző sebei

Jézusom, az igazság tükre, az egység jelképe, a szeretet köteléke vagy. Emlékezz a tengernyi sebre, melyek egész szent Testedet elborították, és amelyeket imádandó szent Véred pirosra festett. Világmindenséget átölelő fájdalom volt a Te fájdalmad, melyet irántunk való szeretetből tűrtél.Imádandó Jézusom! Mi többet tehettél volna még érettünk?Engedd, hogy a keresztutadra való emlékezés növelje bennem a hűséges szeretetet irántad, gyarapodjanak bennem szenvedéseid gyümölcsei, amíg el nem érlek az örökkévalóságban, minden jónak és örömnek Forrása, Jézusom , egyetlen igazi szerelmem! Ámen.Miatyánk…. Üdvözlégy.

13. Krisztus utolsó gyötrelme

Jézusom, leghatalmasabb Úr, halhatatlan és legyőzhetetlen diadalmas Királyom!Emlékezzél a gyötrelmekre, amikor teljesen kimerülve lehajtottad fejedet és felkiáltottál:”BETELJESEDETT!”Erre a végső szenvedésre kérlek Uram és Megváltóm, légy irgalmas hozzám életem utolsó óráján, hogy lelkem és szívem meg ne zavarodjék, hanem örömmel várja a Veled való találkozást ! Ámen.Miatyánk…Üdvözlégy…

14. Krisztus halála

Jézusom, Te vagy az Örök Atya egyszülött Fia, az erő forrása, Isten dicsőségének visszfénye. Emlékezzél a szavakra, melyek összetört Testedben már alig dobogó, megtört Szívedből fakadtak és tolultak ajkadra:„ATYÁM KEZEDBE AJÁNLOM LELKEMET!”A Te összehasonlíthatatlan értékű halálodra kérlek, dicsőség Királya, erősíts meg engem, és adj erőt, hogy ellen tudjak állni az Ördög csábításainak, a test kívánságainak, a világ hiúságának, és egyedül csak Neked éljek!Halálom után pedig fogadj be engem, földi zarándokot, a mennyei hazába, és öleld magadba Hozzád visszatérő lelkemet! Ámen.Miatyánk…Üdvözlégy.

15. Krisztus utolsó és teljes vérontása

Jézusom, bőséges gyümölcsöt termő Szőlőtő Emlékezzél bőven omló Véredre, mely úgy áradt értünk, mint a szőlő leve a sajtolóban. A római katona lándzsájától átszúrt Szívedből vér és víz folyt ki.Szent Tested – mint elhervadt csokor mirha – fügött a kereszt fáján, sápadt és halálosan fehér voltál.Keserű szenvedésedre és kiontott drága Véredre kérlek Jézusom, hogy sebezzed meg a szívemet, és bűnbánatom és szeretetem legyen ételem és italom egész életemen át !Szoríts egészen Magadhoz, szívem legyen örök lakóhelyed, minden szavam tetszésedre legyen, életem alkonya szolgáljon dicséretedre, hogy elnyerhessem Általad a mennyországot, és Téged az örök dicsőségben az ég minden angyalával és szentjével dicsérhesselek és magasztalhassalak az örökkévalóságon át !
Ámen.Miatyánk….Üdvözlégy.

Befejezés

Szeretetteljes drága Jézusom, keserves kínszenvedésed és drágalátos Véred ontása ámulatba ejti szívemet! Dicsőítelek és magasztallak Téged nap mint nap, mert szent kereszted által megváltottad a világot. Hálával telik meg szívem, mert Te vállaltad értem, lelkem megmentéséért szenvedésed leírhatatlan gyötrelmeit.Kérlek add kegyelmedet, hogy kisebb nagyobb keresztjeimet én is szeretettel viseljem és fel tudjam ajánlani embertársaimért, hogy minél több embernek Te legyél a reménysége és Téged mindenek felett szeressenek! Ámen