vasárnap

ÉLETIGE 1999. DECEMBER

ISTENNÉL SEMMI SEM LEHETETLEN

ÉLETIGE 1999. DECEMBER
"Istennél semmi sem lehetetlen." (Lk 1,36)
Mikor az angyal hírül adta Máriának Jézus születését, Mária megkérdezte: "Hogyan válik ez valóra?"1 "Istennél semmi sem lehetetlen" — válaszolta az angyal. Bizonyítékul Erzsébet példáját idézte, aki idõs kora ellenére gyermeket fogant. Mária hitt, s így az Úr Édesanyja lett.
Isten mindenható: ezzel a jelzõvel gyakran találkozunk a Szentírásban. Isten hatalmára utal, aki megáldja, megítéli és irányítja az eseményeket, melyek révén megvalósítja terveit.
Egyetlen dolog akadályozhatja mindenhatóságának érvényesülését: az ember szabadsága, aki szembehelyezkedve az Õ akaratával gyengévé válik, holott az lenne a hivatása, hogy osztozzék Isten erejében.
"Istennél semmi sem lehetetlen."
Ez az ige méltó lezárása az ezredforduló nagy jubileuma elõtti évnek, melyet a katolikus egyház az Atya évének nyilvánított. Felébreszti ugyanis szívünkben az Atya-Isten szeretetébe vetett határtalan bizalmat. Hiszen ha Isten létezik és Õ a Szeretet, akkor ennek logikus következménye, hogy teljesen ráhagyatkozunk.
Neki hatalmában áll megadni bármilyen kegyelmet: világi és lelki javakat, lehetséges és lehetetlen dolgokat. Megadja azoknak is, akik kérik s azoknak is, akik nem, mert — amint az evangélium mondja — Õ Atya, aki "felkelti napját gonoszokra és jókra egyaránt."2 Így tõlünk is azt kéri, hogy ugyanazzal az egyetemes szeretettel tegyünk mindent, mint Õ, és higgyük:
Istennél semmi sem lehetetlen."
Hogyan éljük tehát ezt az igét a hétköznapokban?
Idõrõl idõre mindannyiunknak szembe kell néznünk nehéz, fájdalmas helyzetekkel, úgy személyes életünkben, mint másokkal való kapcsolatainkban. Sokszor azonban teljesen tehetetlenek vagyunk, mert olyan ragaszkodásokat fedezünk fel magunkban dolgokhoz, emberekhez, melyektõl szeretnénk megszabadulni, ám azok gúzsba kötnek bennünket. Gyakran a közönyösség és az egoizmus falaiba ütközünk, vagy olyan események történnek, melyek — úgy tûnik — meghaladják erõnket, s ezért feladjuk a harcot.
Nos az ilyen pillanatokban segítségünkre lehet ez az életige. Jézus hagyja, hogy szembesüljünk tehetetlenségünkkel. Nem azért, hogy elbátortalanodjunk, hanem hogy jobban megértesse velünk: "Istennél semmi sem lehetetlen"; azért, hogy elõkészítsen minket kegyelme rendkívüli erejének megtapasztalására, mely éppen akkor nyilvánul meg, amikor belátjuk: saját erõnkbõl semmire sem megyünk.
"Istennél semmi sem lehetetlen."
Ha a legkritikusabb pillanatokban ezt ismételjük, felszabadul az az energia, melyet Isten igéje magában hordoz, s valamiképpen részesedünk Isten mindenhatóságából. Van viszont egy feltétel: élnünk kell Isten akaratát, sugározva magunk körül a szívünkben élõ szeretetet. Így összhangban leszünk a mindenható szeretettel, melyet isten táplál teremtményei iránt, s mely számára lehetséges mindaz, ami hozzájárul Isten egyénekrõl és az egész emberiségrõl alkotott tervének megvalósulásához.
De van egy különös lehetõség ennek az igének az élésére és arra, hogy teljességgel megtapasztaljuk hatékonyságát: az imádság.
Jézus azt mondta, hogy bármit kérünk nevében az Atyától, meg fogja adni. Kérjük tehát tõle mindazt, ami leginkább a szívünkön fekszik; azzal a szilárd hittel, hogy számára semmi sem lehetetlen: kérjük a reménytelen helyzetek megoldódását, a világ békéjét, a súlyos betegek gyógyulását, a családi és társadalmi konfliktusok elsimulását.
Ha pedig kölcsönös szeretetben, teljes egyetértésben többen fohászkodunk ugyanazért, akkor maga Jézus lesz köztünk; Õ fogja kérni az Atyát, s ígérete szerint megkapjuk, amiért imádkoztunk.
Isten mindenhatóságába és Szeretetébe vetett hittel egy nap mi is azt kértük valaki számára, hogy a röntgenfelvételen jól látható daganat "eltûnjön", tévedés vagy fantazma legyen. És így történt.
Ha életünk eseményeit mindig határtalan bizalommal fogadjuk, érezni fogjuk, hogy egy olyan Atya tart bennünket a karjában, aki számára minden lehetséges. Ez nem jelenti azt, hogy mindig megkapjuk, amit kérünk. Õ Atya; mindenhatóságát mindig és csakis gyermekei javára használja, akár tudják ezt, akár nem. Fontos, hogy tápláljuk magunkban a bizonyosságot: "Istennél semmi sem lehetetlen. S akkor soha nem tapasztalt béke tölt majd el minket.
Chiara Lubich
1 vö. Lk 1,34
2 vö. Mt 5,45

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése