2001. április 13. - Nagypéntek

Szűzanya:
Gyermekeim!
Kövessétek isteni Szent Fiamat, Jézus Krisztust alázatos lélekkel, bűnbánattal teli szívvel.

I. Pilátus igazságtalan ítéletét szelíden, szó nélkül fogadja Jézus. - Benneteket is érnek alaptalan vádak, igazságtalan állítások. Ilyenkor ti kihez hasonlítotok: Pilátushoz vagy Jézushoz?

II. Jézus vállára veszi a keresztet, hogy beteljesítse az Atya akarata szerinti megváltói művet. - Ti mit kerestek és valósítotok meg életetekben: Isten szent akaratát vagy saját, oly sokszor önző akaratotokat?

III. Jézus először esik el a keresztúton. - Ti is sokszor botladozva járjátok az élet útját. Tekintsetek Jézusomra, s merítsetek erőt küzdelmeitekhez. Honnan merítetek erőt szenvedésetek elviseléséhez? Jézus irgalmas szeretetéből, vagy�?

IV. A velem való találkozás mindig új erő forrása. Vajon számotokra is erőforrás, és értékelitek-e azt?

V. Simon segítségét Jézus szívesen fogadta. - A jó szándékú segítség mindig jól jön, de különösen a szenvedés, a megpróbáltatás idején. Ti miként segítetek másoknak?

VI. Veronika szolgálatkészsége nagy szeretetéből fakadt. - Ti hogyan szolgáltok embertársaitoknak? Az Isten képmását látjátok-e a másik emberben?

VII. Megszokott hibáitokba újra meg újra visszaestek. Ugyanazokat a bűnöket, hibákat gyónjátok, mert nem könnyű az embernek önmagát faragni, nevelni. Azonban nem lehetetlen. Szilárd elhatározás, erő, akarat szükséges hozzá, s hogy mindezt a kegyelem járja át. Nap mint nap törekedjetek a jóra, akarjatok megjavulni. - Hogyan keltek föl, van-e újrakezdés életetekben? Akartok-e megújulni a szeretet Lelke által, Szeretetlángom által?

VIII. Ne a zöldellő fát sirassátok, hanem magatokat s gyermekeiteket! Imádkozzatok, engeszteljetek, vezekeljetek saját és embertársaitok bűnei miatt. Szívből fájlaljátok, és őszintén bánjátok meg, sirassátok meg bűneiteket. - Tartotok-e rendszeres lelkiismeretvizsgálatot, s legalább havonta szentgyónáshoz járultok-e, hogy a bűnbánat szentségében Krisztus Szent Vére tisztára mosson benneteket?

IX. Nap mint nap hetvenhétszer hibáztok, tévedtek, s megtapasztaljátok, hogy milyen nehéz az igazság útján haladni. A nehézség, probléma, szenvedés, betegség� idején bizalommal fordultok-e az irgalmas Istenhez? Ha bűnbánat társul a bizalomhoz, alázathoz, Jézus irgalma fölemel benneteket.

X. A szent Tisztaság lemeztelenítve áll, és szégyenkezik a bűnös embertömeg előtt. - Szentnek tartjátok-e mindazt, amit Isten szentnek alkotott és akar? A tisztaság, a becsületesség mindennél nagyobb kincs-e számotokra?

XI. Ha Isten kinyilatkoztat valamit, s az Egyház még vár, vagy vizsgálja, de nem nyilatkozik, akkor az szinte keresztre feszített állapot mindazoknak, akik hisznek abban az égi kinyilatkoztatásban. Sok fájdalom és könny jár együtt bármiféle keresztre feszítettséggel. - Minél nagyobb szeretettel, odaadással ajánljátok fel szenvedéseteket, az annál gyümölcsözőbbé válik. Él-e bennetek az odaadó szeretet, az engesztelő szeretet?

XII. Az Élet halála meghozta minden ember számára a Krisztusban megújult életet, hogy általa az örök élet részesei lehessetek. Valóban hittel valljátok a katolikus hit tanításait, igazságait? Valóban várjátok-e az örök életet, és aszerint igyekeztek-e alakítani gondolkodásmódotokat s egész földi életeteket?

XIII. A halál, az elválás, a temetés - szenvedés, gyötrelem és kín. Jézus Krisztus, az Isten egyszülött Fia is a szenvedés és a halál vállalása által váltotta meg az emberiséget a bűn halált okozó hatalmából. - Meglátjátok-e a halálban az örök élet kezdetét?

XIV. A temetés nem lehet az elfeledés kezdete. Ha pedig az volna, akkor nem volt igazi a szeretet.