2002. március 29. - Nagypéntek

Keresztút:

Jézus:
Szívem hő vágya, hogy együttérző szeretettel elkísérjetek keresztutamon. Lélekben egyesüljetek Szent Édesanyámmal és Velem, szenvedő Megváltótokkal.

I. A bűnösök halálra ítélnek Engem, az ártatlant. - Az igazságtalanság, a jogtalanság szótlan elviselése, felajánlása Isten előtt kedves áldozat és engesztelő értékű cselekedet.

II. Vállamon a kereszttel indulok a "Beteljesedés" felé, az Atya akaratának teljesítésére. - Keressétek és teljesítsétek az isteni akaratot, s így legyetek követőim!

III. A kereszt súlya lehúz a földre. - Irgalmas szeretetemmel fölemellek benneteket, s példát adtam nektek az újrakezdésre.

IV. Mint a Fájdalmak Embere találkoztam Szent Édesanyámmal, a Fájdalmas Anyával. Szerető, együttérző tekintetéből erő áradt. - Nektek adtam Őt, hogy benneteket is anyai szeretettel segítsen, és így gondoskodjon rólatok, gyermekeiről.

V. Simon hallgatag segítsége szívet melegítő cselekedet, s a lelkeket egyesítő tett. - A szeretet jócselekedete beszédesebb, mint akár egy szóáradat.

VI. Veronikát együttérző szeretete késztette vér-verítékes arcom megtörlésére. - A segítőkész testvéri szeretet mindig többet kap, mint amennyit adott.

VII. Az egész emberiség minden bűne nehezedett vállamra, s ez másodszor is földre sújtott. - Velem és Szent Édesanyámmal egyesüljetek lélekben, s így engeszteljetek bűneitekért, saját és embertársaitok vétkeiért.

VIII. Ne miattam sírjatok! - Szeretetből fakadjon engesztelésetek, és így tegyétek jóvá saját és embertársaitok vétkeit, mulasztásait. Így vigasztaljátok Szent Szívemet.

IX. Újra meg újra visszaestek ugyanazokba a bűnökbe. - Halálosan fáradtan, -amikor harmadszor is elestem - csak az Atya akaratát tartottam szemem előtt.

X. Ruháimtól is megfosztva nyújtottam engesztelést a testiség, az erkölcstelenség minden bűnéért. - Testben, lélekben legyetek tiszták, s így Velem egyesülve engeszteljetek.

XI. Keresztre feszítésemben minden bűnt magamra véve kiengeszteltem az Atya igazságosságát. - Önmegtagadás, lemondás által feszítsétek keresztre önző vágyaitokat s mindazt, ami eltávolítana benneteket Tőlem, a keresztre feszített Szeretettől.

XII. Csak a halál vezet át az új, a megújuló életbe. A halál egy kapu a földi élet és az örökkévalóság között.

XIII. Megváltó művem beteljesedett, Szent Édesanyám társmegváltói műve viszont folytatódik századokon, évezredeken keresztül. - Szeretetben egyesüljetek a Fájdalmas Anyával!

XIV. A halált, a temetést az elválás fájdalma teszi szomorúvá, szenvedéssel telivé. - A szeretet nem akar elválni attól, akit szeret.

XV. A feltámadás ad értelmet minden kínnak, szenvedésnek és fájdalomnak, s a halál sötétjét csakis a feltámadás fénye világítja be.