1. Jézust halálra ítélik
Olyan
könnyen ítélkezünk mások felett, olyan könnyű véleményt formálni
valakiről, anélkül, hogy különösebben törekedtem volna megismerni őt.
Olyan könnyű magam körül kialakítani egy kört, akikkel jól elvagyok, és
minden többi embert kiszorítani életemből. Pedig azzal, hogy mást nem
engedek be magunk közzé, éppen halálra ítélem őt. Mert megvonom tőle az
élni akarást, megvonom tőle a mi-, az én támogatásomat, hogy élni
tudjon. Pilátus, csak egy ember volt a többi közül, mégis egyetlen
döntéssel megváltoztathatott volna mindent, de nem tette, mert félt
kiállni, félt azt mondani, hogy NEM, félt önmagától és félt attól, amit
mások mondanak.
Vajon
a félelemtől, a nyitottság hiányától, a skatulyázásoktól én hányszor
ítéltem halálra mást? Vajon hányszor tettem kárt mások becsületében,
úgy, hogy azokon szórakoztam, akik nem tartoznak a „barátaim” közzé?
Vajon hányszor öltem így embert?
2. Jézus vállára veszi a keresztet
Ez egy
olyan állomás, ahol el kell gondolkozzál azon, hogy mit is jelent ha
kerülöd, ami rád vár és ami a tied. Valahányszor kibújsz saját
kötelességeid alól, mindig egy kereszttől menekülsz el. De nézz Jézusra
és gondolkozz el azon, hogy neki nem lett volna muszáj meghalni, neki
nem lett volna muszáj a keresztet vállra venni. De megtette. Azért, mert
meg akarta mutatni neked, hogy nem szabad elmenekülnöd attól, amit
neked kell megtenned. Sőt! Merj továbblépni. Merj a magad terhei mellett
még pluszt vállalni, olyat, amire nem kötelez senki, de meg tudod tenni
- szeretetből.
Gondolkodj el, hogy hányszor vétettél a jó elmulasztásával, hányszor vétettél, hogy kibújtál saját kötelességeid elvégzése alól?
3. Jézus először esik el a kereszttel
Hogy
meg tud törni az emberi gonoszság egy embert. Súlyos lehetett a kereszt,
de még súlyosabb a magára maradottság, a kigúnyolt személyiség. A sok
hazugság, a sok becsmérlés végül is oda vezetett, hogy Jézusnak teljesen
felemésztődött fizikai ereje. Ezért esett el a kereszttel. El sem tudod
képzelni, hogy a kis viccelődések a másikkal, néha milyen mély sebet
tud ejteni. El sem tudod képzelni, hogy apró hazugságaid, (amit sokszor
magad megnyugtatására hajlamos vagy kegyes hazugságnak nevezni), hova
vezethet. És egyszer csak látod, hogy testvéred elesett, de még csak meg
sem fordul a fejedben, hogy ezek az aprónak hitt dolgok voltak azok,
amelyek elvették erejét, és amelyek miatt elesett.
És
mit teszel? Még jobban élcelődsz, még jobban a gúny tárgyává teszed őt.
Gondolkozz el, hogy ilyen jellegű magatartásoddal hányszor aláztál meg
másokat! Kérj most bocsánatot (ha csak gondolatban is), mert még nem
késõ. Tedd jóvá, amit tettél!
4. Jézus édesanyjával találkozik
Talán
gyerekkorodban fel sem merült benned, hogy másképpen is lehet valamit
tenni, mint, ahogy szüleid azt mondták. Most pedig úgy érzed, hogy
semmit sem lehet úgy tenni, ahogy õk azt gondolják. Különös állapot ez,
de vajon mi változott meg? Semmi. Csak annyi, hogy felnõttél. – Kezdd el
a magad úrra lenni. De ettől még nem kell szégyellned szüleidet, nem
kell úgy viselkedned, mintha sosem ismerted volna azelőtt őket. Nézd!
Jézus 33 éves korában sem szégyellte a találkozást édesanyjával.
Átérezte, hogy van a tömegből valaki, egy asszony, aki nem azért sir,
mert fuccsba ment egy messiási állom, hanem azért, mert fiát látja
szenvedni. Érezte, hogy Ő 33 évesen is az a gyermek maradt anyja
számára, akit valamikor Betlehemben megszült, és akit Názáretben
felnevelt.
Vajon
számodra megmaradt ez a különös kapcsolat édesanyáddal, édesapáddal,
vagy már régóta tehernek érzed őket? Ne felejtsd! Akkor váltál igazán
felnőtté, ha el tudod fogadni, hogy szüleid, amíg élnek aggódnak érted
és szeretnek téged, ha te magad is tudod őket tisztelni és szeretni.
5. Cirenei Simon segít Jézusnak vinni a keresztet
Ki az,
aki a nehézséget, a keresztet kívánná mástól? Aki azt mondja, de jó
neki, mert keresztje van? Bizony sokkal könnyebb olyan dolgokat
megkívánni, amiről úgy gondoljuk, hogy attól boldogabbak leszünk. Amit,
úgy érzünk, ha nekünk lenne meg, akkor sokkalta jobb lenne az életünk.
Pedig a 10-ik parancs így szól: Mások tulajdonát ne kívánd!
Cirenei Simon is, ha valamit kívánhatott volna, amit Jézus birtokolt,
akkor valószínűleg olyat kért volna, hogy halottakat támaszthasson fel,
vagy betegeket gyógyíthasson meg, de talán azzal is megelégedett volna,
ha a vizet borrá tudta volna változtatni. De mindezek helyet, csak a
keresztjét kaphatta meg. És mi történt? A világon mindenhol ismerik, az ő
nevét, mégpedig úgy, hogy ő az egyedüli ember, aki Jézuson segített.
Micsoda kitüntetés! Pedig, már akkor megkapta szolgálataiért az
ajándékot: boldog lehetett.
Napjainkban
gyakran pontosan a fordítottja történik, mert aki másnak a tulajdonát
kívánja, boldogság helyett boldogtalan lesz egész élete folyamán.
6. Veronika letörli Jézus arcát
Milyen
csodálatraméltó az az asszony, aki látva, hogy Jézustól mindent
elvettek, ő adni készült. Látta a megcsúfolt Jézust, látta a kisemmizett
Isteni-embert, és nem csak látta, hanem meglátta azt a szerencsétlennek
tűnő Jézust, akitől mindent elloptak a gonosz emberek. És ekkor ő volt
az, aki adni készült. Nagy bátorság volt tőle, hogy átverte magát a
tömegen, de még nagyobb bátorsága volt, hogy adni tudott, úgy, hogy nem
is remélt a viszonzásban. De mert, így cselekedett Jézus megjutalmazta
–azzal, amit adhatott neki a kisemmizettségében. Testvér! Most Veronika
személye hassa át lelkedet, és bánd meg, ha valaha valamit is loptál:
úgy tulajdont, mint becsületet.
Tanuld
meg tőle az önzetlenséget, tanuld meg, hogy bár nehezebb adni, mint
elvenni, mégis nemesebb cselekedett. És meglásd a csodát, te is meg
fogod látni Jézus arcát, na nem most, hanem majd valamikor, de nem is
zsebkendőbe nyomva, hanem színről-színre.
7. Jézus másodszor esik el a kereszttel
Vannak
az életben csúnya esések. Vannak olyan pillanatok, amikor úgy érzed,
most mindenki rajtad röhög. Nem baj. Ne legyen baj! Ne érezd fontosnak
ilyenkor azt, amit más gondol, vagy mond rólad. Inkább azt érezd
fontosnak, amit Isten gondol rólad. Ne az embereket bálványozd, hanem az
Istent imád. Fontosak az emberek, fontos, hogy érezd, tartozol
valahova, de még fontosabb az Isten. Ne váljanak a kapcsolataid
bálvánnyá! Ezt akkor tudod igazából lemérni, hogy mennyire vagy rabja az
emberi kapcsolatoknak, ha megtapasztalod Jézussal együtt, hogy milyen
leesni, milyen a földön lenni.
Tedd
fel a kérdést magadnak, hogy hányszor mulasztottad el, hogy csak az
Istennek szolgálj, és ne az embereknek? Hányszor esett meg, hogy az
embert imádtad és nem az egyedüli Istent? Mikor az emberi kapcsolataidat
imádod, ha leesel, nem tudsz felállni többé, mindaddig, amíg vissza nem
térsz az Istenhez. Akkor lesz erőd a felálláshoz, mert tudod, hogy az Ő
fia is elesett, és felállt.
8. Jézus szól a síró asszonyokhoz
Különös,
hogy amikor az emberi szívek megkeményedni látszottak, az asszonyi
szívek annál lágyabbak lettek. De milyen furcsa Jézus rendreutasítása,
-nem is vártuk volna tőle ezeket a szavakat: „Magatokat és fiaitokat sirassátok”,
mintha azt akarná mondani, hogy családjaitokra legyen gondotok. És
mennyire igaza van Jézusnak, hiszen a földi életben a legszentebb dolog a
család.
Éppen
ezért te is tartsd tiszteletbe magad és mások családi életét. Ne kívánd
tehát mások házastársát! Csodáld meg szépségét, kedvességét, esetleg
bátorságát, vagy erősségét, de ne feledd, a család szent. Te is
megtalálod, majd az igazi párodat, ha azt igazán az Istentől kéred,
-neked is lehet boldog és szent családi életed. De erre már most kell
készülnöd. És ha majd oda kerül a sor, a magad családjával foglald le
magad, igyekezz majd házasságodat az Egyház törvényei szerint kötni,
igyekezz gyermekeidet katolikus módon nevelni. Akkor majd átadhatod
magadat teljesen házastársadnak és gyermekeidnek. Erre akar megtanítani
most Jézus.
9. Jézus harmadszor esik el a kereszttel
Könnyű
szemlélőnek lenni, de vajon milyen lehetett annak, aki már harmadjára is
elesik? Ráadásul milyen lehetet úgy elesni, hogy közben tudni azt, hogy
ez az esés mások helyett van, és olyanok helyet is, akik nem fogják
megbecsülni az ebből az esésből forrásozó ajándékot. Gondolkozz el azon
kicsit, hogy Jézus a te bűneid súlyától zuhant a porba.
Ha
át tudod ezt érezni, nem fogsz zúgolódni, hogy már ismét gyónnod kell,
hanem megköszönöd Jézusnak, hogy ilyen szentséget rendelt számodra. Ha
át tudod érezni ezt az esést, akkor csekélységnek fogod érezni azt az
egyházi parancsot, hogy évente legalább egyszer gyónjál. Ha átérzed ezt,
akkor nem lesz nehéz bűnbánatot tartanod. Figyeld csak Őt, és nézd,
hogy mit tett. Jézus harmadszor is felállt, neked is fel kell állnod a
bűneidből! Jézus tovább ment, neked is tovább kell menned! Jézusnak
fontos volt a lelked, legyen neked is az!
10. Jézust megfosztják ruháitól *
Ha
valakinek elveszik a ruháit, az egyenlő a teljes megaláztatással. Ezzel
az áldozat elveszti az utolsó, külső védelmét is. Jézus is így járt,
megszégyenítették, kidobták őt maguk közül az emberek. Sőt minden
megmaradt vagyonára -a rajta lévő ruhákra- sorsot vetettek, és
elosztották maguk között.Milyen sokszor van az, hogy mi is ugyanígy
bántunk és megalázunk másokat, gyakran anélkül, hogy észrevennénk, vagy
belegondolnánk, hogy ez -amit mondtunk, vagy cselekedtünk- neki milyen
rosszul eshet. Minden egyes mások ellen elkövetett gonoszságunkkal –
pletykákkal, durvaságokkal – kitagadjuk őket a társaságunkból, a
szeretetünkből, megszégyenítve és egyedül hagyva őket.
Istenünk,
segíts, hogy kegyelmed által új köntöst teríthessünk levetkőztetett
testvéreink vállára! Jézusunk, segíts minket abban, hogy a Te
keresztutadat járva képesek legyünk jobb emberekké válni!
11. Jézust a keresztre szegezik
Tudom
Jézusom, hogy tulajdonképpen az összes bűnöm az, amely a keresztfához
szegez Téged, de ennél az állomásnál mégis leginkább azért a számtalan
alkalommért kérek bocsánatot Tőled, amikor nevedet, illetve Atyánk nevét
hiába vettem. Tudom, hogy neked ez nagyon fontos, hiszen az Atya
mindjárt a második parancsban írtad elő számomra, hogy: Isten nevét hiába ne vedd!,
de sokszor elég egy csodálkozás, elég egy meglepő dolog, hogy nevedet
hiába vegyem. Elég egy dühödt pillanat és máris olyat mondok, amiben ott
van a Te, illetve az Atya neve. Sokszor csak egy rossz szokásról van
szó, amely már oly úrrá lett rajtam, hogy észre sem veszem. De sajnos
néha az is megtörtént, hogy imponálni akartam a társaim előtt és ezért
vettem számra a Te, illetve az Atya nevét.
Ezért
kérek most bocsánatot, és ezért is ajánlom fel engesztelésül ezt a
keresztutat: mindazért a számtalan pillanatért, amikor Isten nevét hiába
vettem. Ígérem, hogy amikor ezentúl elmegyek egy feszület előtt, és
látom a fára szegezett tested, áldani fogom nevedet. Újbóli és újbóli
bocsánatkéréssel fordulok majd feléd, hogy megbocsásd nekem ezt a
vétkemet.
12. Jézus meghal a kereszten
Péntek
volt, amikor mindez történt. Keresztútadat végigjárva és szenvedésedet
átérezve, legszívesebben azt az ígéretet tenném meg, hogy ezentúl minden
pénteken bűnbánati napot tartok. Azt ígérném meg, hogy ezentúl minden
pénteken valami áldozatot hozok érted, akár az egyházi böjti fegyelmet
megtartva, akár valami más számomra fontos dologról lemondva. De miért
éppen pénteken haltál meg? -ha mondjuk hétfőn, vagy bármely más napon,
akkor talán meg tudnám hozni ezt az áldozatot, de pénteken nehéz, mert
éppen a péntek az, amikor egy kicsit hátrahagyva a hét fáradalmait ki
tudok rúgni a hámból, péntek az, ami a legalkalmasabb a szórakozásra,
péntek az, amikor a legjobban el tudok lazulni. Gyenge vagyok ilyen
áldozatra. Te is látod, hogy nehezen barátkozom meg a pénteki nappal,
illetve a böjti fegyelmek gondolatával. Élet-idegenek érzem.
Uram
szeretném valami módon hálámat kifejezni, hogy meghaltál értem a
kereszten. De mivel jobb ötletem nincsen, ígérem, hogy ezentúl könnyebb
szívvel tartom meg, a böjti fegyelmeket, bocsáss meg, hogy eddig oly
könnyen elsiklottam e dolgok fölött. Ugyanakkor köszönöm Neked, hogy
megértetted ezt velem.
13. Jézus testét leveszik a keresztről
Jézusom
rövid ideig függtél a kereszten, de ez volt az a kereszt, amely annyi
szenvedést tartogatott számodra, melyen végül is meghaltál. Az értünk
vállalt szenvedésbe haltál bele. Most mikor leveszik testedet e
keresztről, örökké búcsút mondasz neki. Többet nem kell meghalnod
értünk, többet nem kell felvenned kereszted és értünk hordoznod. Mint
ahogy szent tested elvált a kereszttől, én is úgy szeretnék elválni a
bűntől. Rövid ideig tart fogva, de e rövid idő is éppen az én halálomat
jelenti. Mert a bűn nem mást, mint a halált adja. Erőt veszek magamon
Uram, és ha kegyelmeddel támogatsz, megtérek hozzád. Mert ahogy téged is
emberek szedtek le a halált hozó kereszttől, én magam sem tudok
megszabadulni a bűn bilincsétől.
Te
vagy aki, elszakítasz attól. Többet én sem akarok meghalni, többet én
sem akarok bűnt elkövetni. A bánat övez, amikor keresztutadat járom.
Bocsáss meg nekem, és adj erőt a Hozzád téréshez. Szánakozom mindazon,
amivel megbántottalak, akár Téged, akár embertársamat. Bocsáss meg, ha
vétettem a főparancsolat ellen, amikor nem tudtalak Téged Istenemet
teljes szívemből, teljes elmémből és minden erőmből szeretni, és mikor
nem tudtam felebarátomat úgy szeretni, mint önmagamat.
14. Jézust sírba teszik
A
hosszú megpróbáltatásokkal teli út után, íme sírba helyeznek, hogy
megpihenj. Zajos, rohanó világunkban egyre jobban átvesszük apáinktól
azt az eszmét, hogy: majd a sírban pihenni fogok. Pedig Uram, te a
vasárnapot és ünnepnapokat arra adtad, hogy az ember ezeken a napokon
megpihenhessen. Azért adtad, hogy lelki és testi felfrissüléseink
legyenek ezek a napok. Azért adtad ezeket a napokat, hogy azokat
megszenteljük. Sokszor a péntek illetve a szombat olyan gyorsan
kicsúszik a kezeink közül, hogy vasárnap már nem marad idő mindenre.
Gyakran alvással telik el a délelőtt, és akkor kimarad a szentmise,
gyakran délután igyekszünk másnapra valamelyest felkészülni, az el nem
végzett szellemi munkát (a tanulást), ilyenkor akarjuk megoldani. Rá
kell ébrednem, hogy az ünnep igazi eszméje kihalt az én vasárnapjaimból.
Néha-néha mikor sikerül elmennem szentmisére, többnyire a templomból
kijövet nemhogy feltöltődve érezném magam, hanem üresnek és kietlennek,
mert mindezidáig nem éreztem át a vasárnap szellemét.
Nem
a gyermekkori hitet kérem vissza uram, csak azt szeretném, ha
megtanulhatnám tőled az ünnep igazi értékét. Bocsáss meg nekem, ha eddig
helytelenül éltem életem.
* A 10. állomás hivatkozása: http://rakoscsaba.plebania.hu/fiatalok-keresztutja/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése