Az ítélet
Az Úr Jézus meggyötört, megalázott arccal, de mégis szelíd
tekintettel néz rám. Nem zúgolódik, nem szitkozódik, a rágalmat, a
megszólást, az ítélkezést fájdalommal, szelíden fogadja. Az ököl és az
arcátlanság törvénye nem az övé. Arra született és azért jött, hogy
tanúságot tegyen az igazságról. Akik Istenből születtek, azok hallgatnak
az ő szavára.
Jézus, eljövendő örök bíró, könyörülj rajtam!
A kereszt
Mit adhatnék én az Úrnak? Öklöt, köpést, ostort, udvari bolondot
csináló bíborruhát, nádpálcát, töviskoronát, vagy éppen keresztető? Az
élet fájától eltávolodó ember úgy akar menekülni bűne terhétől, hogy azt
másra hárítja. Az Úr, mint szerelmes, a keresztet, mint az élet fáját
magához öleli. „Mert mint a halál, olyan erős a szerelem”, és mint
valami pecsétet karjára, szívére von engem (vö. Én 8,6).
Jézus, nászházból kilépő vőlegény, könyörülj rajtam!
Az első esés
Aki erősnek gondolja magát, vigyázzon, hogy el ne essen! S ha
elbukott, igyekezzen, hogy mielőbb felállhasson! Megrázó esemény az
elesés, de még szánalomra méltóbb az, aki fel sem akar kelni. Nincs az
az élethelyzetet, amit az Úr értünk ne vállalt volna. Azért vállalta az
elesést, hogy általa mi is felkeljünk, és tovább haladjunk az üdvösség
útján.
Jézus, aki elbuktál értem, könyörülj rajtam!
Találkozás
Isten a szeretet, s ha szeretet, akkor kiszolgáltatottság, vágyik a
mi szeretetünkre, találkozni akar velünk. Aki hallgatja az Úr szavát,
szívében el-el gondolkodik rajta, és tettekre váltja, abban Isten
csodálatos kegyelme valósul meg. Bensejében átformálódik, mert Isten
szeretete árasztja el őt. Isten szeretetében átalakulva így lesz Ő
Krisztusnak anyja, testvére, nővére és rokona.
Jézus, Isten testté lett Igéje, könyörülj rajtam!
Segítő kezek
Ami előbb keserűnek tünik, az átváltozik a test és a lélek
édességévé. Ha Boldog Teréz anya Kalkutta utcáin nem veszi fel az első
súlyos beteget, akkor a többi többtízezer is ott maradt volna. Lehet,
hogy a karom gyönge, de ha szívem tiszta, akkor a kereszttel együtt
Krisztust ölelem magamhoz. Conpassiones, együttszenvedés ez. Én vele
testvéreimért, ő velem érettem, és általam felebarátaimért.
Keresztet viselő Jézusom, könyörülj rajtam!
A képmás
Mély nyomot hagy a szeretet. Még az apró cselekedetek is
Krisztusra, és az ő szeretetére, vérben ázott képmására emlékeztetnek.
Ha valakivel jót teszek, azt Krisztusnak teszem. Krisztus pedig a bennem
kialakitott „Isten képmása” vonásait tisztítja le. Mintegy jegykendőt,
úgy nyújtja nekem az ő vérben ázott arcát. A szeretet pazar ajándéka ez.
Vérben ázott arcú Jézus, könyörülj rajtam!
A második elbukás
Krisztus magára vette bűneinket. Az én bukásaim az ő keresztjét
terheli. Bűneimmel Krisztus keresztje elé roskadok. Így akarok a
bűnbánatban visszatérni az Úrhoz. Az Úr Jézus bukását az én bukásaim
okozzák. Az ő példája viszont felkelésre int. Ha megszabadulok a bűn
okozta tehertől, és az ő igáját veszem magamra, bármilyen nehéz is az,
ha elnyom, utána felemel.
Alázatos szívű Jézus, könyörülj rajtam!
Síránkozás
Krisztus az élet fájává lett. Mi, akik elszakadtunk tőle, tűzre
vetendő száraz ággá lettünk. Bűneink szégyenében égünk. Mit sem ér a
vallásos köntösbe bújtatott siránkozásunk! A lelki tunyaság nem terem jó
gyümölcsöt. Fogadjuk meg Krisztus intő szavait: - ne a meddő
sajnálkozások, hanem inkább a bűnbánat érzése miatt folyjanak könnyeink!
Bűnbánat könnyeit letörlő Jézus, könyörülj rajtam!
Harmadik esés, avagy úttalan út
Az ember előbb-utóbb találkozik a magány, a magárahagyatottság
érzésével. Talán már az sincs, aki vigaszt, vagy segítséget tudna
nyújtani. Az élet egyre elviselhetetlenebbé válik. A múlt emlékeibe való
visszahajlás sem boldogít. Ez már a hegytető közeli állapot, ahol már
út sincs, csak a gúny és a szégyen érzete. Ebben a helyzetben is
segíteni akar Krisztus, aki az úttalan úton elnyúlt testével úttá lett
érettem.
Jézus, aki érettem úttá lettél, könyörülj rajtam!
Lecsupaszítás
Ne csak Krisztus ingjét akarjuk, hanem magát Krisztust. Ami van
ebben a világban, minden elmúlik. Eljön az a pillanat, amikor üresen,
mindenemből kifosztva, megfosztva, lecsupaszítva kell állnom. Nem marad
semmi e földi életből, csak a szeretet, és annak művei, vagy esetleg
annak súlyos hiányérzete. Krisztus, aki meztelen állsz a hegytetőn, légy
irgalmas vetkeztetőm!
Jézus, aki önmagadat adod nekünk, könyörülj rajtam!
Megszögezve
A gyűlölet, bármennyire is erősnek és kíméletlennek mutatkozik,
valójában gyönge, mert a szeretettel nem tud mit kezdeni. Mi a szeretet?
Nézz Jézusra! Amit az ő keresztre feszítésében és halában látsz, az
mind a szeretetről beszél. Mintha csak azt mondaná: - bármennyire is
gyülölsz, én annál jobban szeretlek! Mert sokkal fontosabb és értékesebb
vagy, mint amit gondolsz magadról.
Megfeszített Jézus, könyörülj rajtam!
A szeretet nem szünik meg sohasem
A szeretet a másikra irányul. Nem visszahajlik, nem önmagába
görbül, hanem a másikért van. Elfeledkezik önmagáról. Nem önmagára
gondol, hanem a másikra. Jézus mindvégig szerette az Atyát, és benne
minket, embereket. S ebbe a szeretetbe képes volt belehalni. Mert minden
igazi szeretet meg van feszítve, de szeretni kell megfeszítetten is.
Jézus nem önmagára gondol, hanem még ott is a bocsánatot, és
paradicsomot kínálja föl nekünk.
Érettem haldokló Jézus, könyörülj rajtam!
Fájdalmas ölelés
Ölelésre az igazi válasz a megnyílás, a csókra a szeretet apró
gesztusai, a befogadásra az önátadás. Isten nem halott, hanem most is
azok után siet, akik a sötétség és a halál árnyékában ülnek. Engem
keres, a nyomorultat! Óh, ember, ne taszítsd el magadtól a kegyelmet, és
ne fogadd közömbösen, hanem szép szelíden vedd öledbe a te megfeszített
Istened!
Jézus, az örök élet záloga, könyörülj rajtam!
Ez már nem temetés...
Ha a lelkem jól lezárt, gondozott, fehérre meszelt sírjára nézek,
látszólag nyugalom, sőt büszkeség tölt el. Ugyan ki látja a bent lévő
rothadást, és ki érzi a bűzt, lelkemnek döglött szagát? Jézus halálakor
sírok nyíltak meg, és halottak indultak el. Uram, Jézus, érintsd meg
lelkem sírboltját, hantolj ki bűneimből, és támassz fel újra engem!
Hasíts belém a feltámadás fényével, teremts új lelket bennem, hogy már e
földi életben a te föltámadt képedet viseljem!
Jézus, Istennek egyszülött Fia, könyörülj rajtam!
fr. Anaklét
http://www.ofm.ro/node/43