vasárnap

ÉLETIGE - 1997. június

"Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az mind testvérem, nõvérem és anyám." (Mk 3,35)
 
Jézus ezekkel a szavakkal nyilvánítja ki a köré gyûlt tömegnek, hogy kik az igazi rokonai. Az Övé egy új típusú család, ahol nem számít a vérségi kötelék, a természetes rokoni kapcsolat. Tagja mindenki, aki - mint Õ - csak Isten akaratát teszi.
Isten akarata nem más, mint Isten hangja, mely állandóan szól hozzánk és hív bennünket; egy aranyszál, egy isteni aranyfonál ez, ami átszövi egész életünket itt a földön és odaát. Isten ily módon fejezi ki szeretetét; a szeretetet, melyre válaszolnunk kell, hogy véghezvihesse csodáit életünkben. Isten akaratává kell válnunk. Ez a mi igazi létünk, teljes önmegvalósulásunk.
"Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az mind testvérem, nõvérem és anyám."
Van valaki, aki láthatóvá teszi számunkra, milyen gyümölcsöt terem Isten akarata abban a lélekben, aki feltétel nélkül ráhagyatkozik: ez Mária, Jézus anyja, akirõl elmondhatjuk, hogy itt a földön az volt az ideálja - s ezt teljességgel élte is - , hogy megvalósítsa Isten akaratát: "Történjék velem szavaid szerint."(Lk 1,38)
Azáltal, hogy Mária a legfájdalmasabb, legtragikusabb pillanatokban is állhatatosan kitartott Isten akarata mellett, azonosult vele, betöltötte azt a rendkívüli tervet, amit Isten öröktõl fogva elgondolt róla.
Mária azért vált Jézusban Isten Anyjává, mert teljesítette Isten akaratát.
"Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az mind testvérem, nõvérem és anyám."
A mi életünkben is - bár mások az arányok - valami hasonló valósulhat meg. Mi nemcsak egy meghatározott pillanat, azaz születésünk pillanata óta vagyunk jelen a történelemben. Nem. Mi öröktõl fogva létezünk Isten tervében; Õ öröktõk fogva elgondolt és szeretett minket; mindig is ott voltunk a szívében.
És hol, hogyan?
Most még nem vagy csak keveset tudunk errõl, de ha Máriához hasonlóan tesszük Isten akaratát, akkor egy nap, a földrõl való elköltözésünk napján - amikor elfoglaljuk helyünket a Mennyországban - teljesen világos lesz számunkra.
Tehát nekünk is akarnunk kell Isten akaratát. Ne csak belenyugodjunk; ne csak egyszerûen elfogadjuk; ne megosztott szívvel tegyük, hanem azonosuljunk vele. Ez a legjobb, amit tehetünk. Ez az elképzelhetõ legértelmesebb hozzáállás.
Ez tesz bennünket Jézus családjának tagjaivá.
"Aki teljesíti mennyei Atyám akaratát, az mind testvérem, nõvérem és anyám."
De tulajdonképpen mit jelent az, hogy tesszük Isten akaratát?
Azt, hogy jól, tökéletesen végezzük mindazt, amit Isten kér tõlünk: beszélgetünk, telefonálunk, meghallgatunk valakit, segítünk valakinek, tanulunk, imádkozunk, eszünk, alszunk; egyszóval azt, hogy a hétköznapokban óráról órára teljesítjük kötelességeinket, melyeket munkánk, családunk illetve a körülöttünk élõ emberekkel való kapcsolat követel.
Van egy értékes útmutatás, ami óriási mértékben megkönnyíti a dolgunkat: élni a jelent.
A lelki élet nagy mesterei mindnyájan azt javasolják, hogy éljük jól a jelen pillanatot.
A jelent élve tudjuk jól elvégezni minden kötelességünket.
A jelen élése az, ami elviselhetõvé teszi a kereszteket.
A jelent élve érthetjük meg Isten inspirációit.
A múlt már nem létezik, a jövõ még nem érkezett el. Egyetlen dolog számít: az, hogy mik vagyunk és mit teszünk ebben a pillanatban. Ezért a jelen minden perce értékes, mert csak ez van a birtokunkban.
Összpontosítsuk tehát figyelmünket arra - legyen az jelentéktelennek tûnõ vagy fontos -, amit éppen csinálunk. Tegyünk félre, veszítsünk el minden más gondolatot, vágyat, emléket, tevékenységet. Tökéletes, tiszta tettekre törekedjünk teljes szívünkbõl, teljes elménkbõl és minden erõnkbõl. Ily módon tesszük Isten akaratát.
Sõt ez az egyetlen módja annak is, hogy felépítsük vagy újjáalkossuk mind a hívõk közösségét, mind pedig az emberiség családját. Jézus e szavaiból megértjük ugyanis, hogy nem az egy fajhoz, egy kultúrához való tartozás, nem a vérségi kötelék alkotja a legbensõségesebb kapcsolatot az emberek között.
Akik engedelmeskednek a törvénynek, amit Isten írt a szívükbe, és teszik Isten akaratát - a föld bármelyik pontján éljenek is -, egyetlen nagy családhoz tartoznak, mert mindegyikük Jézus "testvére, nõvére és anyja."